Közreműködik a GG TÁNC EGER
Rendező: | Moravetz Levente |
Díszlettervező: | Bényei Miklós |
Jelmeztervező: | Molnár Gabriella |
Koreográfus: | Halmi Zoltán |
Zenei vezető: | Nagy Zoltán |
Karmester: | Nagy Zoltán |
Korrepetitor: | Nagy Zoltán |
Koreográfusasszisztens: | Kelemen Dorottya |
Súgó: | Pethő Orsolya |
Ügyelő: | Ludányi Andrea |
Rendezőasszisztens: | Lázár Rita |
Bemutató: | 2017. 09. 22. |
1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. Bár néhány dologról, úgy tűnik, inkább hallgatott. Például arról, mi lett azokkal az asszonyokkal, akiket Zrínyi Miklós már nem tudott csáktornyai birtokára menekíteni, s akik mégsem kerültek az ellenség kezébe...? ...vagy miért változtatott a szultán eredeti szándékán, s fordította Eger felé nyomuló haderejét Szigetvárnak...? ...vagy miért állt egy török janicsár, Lahib a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé...? Elindul egy nyomázás. A török nagyvezír, Mehmed, s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm, megpróbálja kideríteni, hogy Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója. Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem egyik legnagyszabásúbb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi?
2009-ben, Szigetváron, hagyományteremtő célzattal mutatták be a Zrínyi 1566 című musicalt, melyet a kirohanás napjához, szeptember 7–éhez legközelebb eső hétvégén, azóta is, minden évben műsorra tűznek. A szigeti várban létrejött szabadtéri produkció sikerességét talán legjobban példázza, hogy a bama.hu 2009 év végén indított szavazásán az év legkiemelkedőbb kulturális eseményének választották a nézők. Most először kerül a közönség elé kőszínházban, s reméljük, ugyanolyan nézői tetszéssel, mint amilyen töretlen sikerrel játsszák az eredeti helyszínen, Szigetváron, immár kilencedik éve.
„A darab a történelem és a képzelet ötvözete. Ezért is akartam beszélni róla, mert nézetem szerint a költői képzeletet megbilincselni nem szabad semmilyen cenzúrával, még a vélt vagy valós igazság bilincsével sem, de azt azért nem árt tisztázni, mi történelem és mi a képzelet. Aztán ha a képzeletről kiderül, hogy történelem, az már csak szerencse, ami kevés írónak adatik meg.
Ahány olvasmány, ahány tanulmány erről a férfiról, annyi vélemény. Szeretném előre hangsúlyozni, hogy nem történelmi tanulmányt írok. Sem most, sem a darabban. Nem dolgom, nem feladatom, nem tisztem. Én egy darabot írtam. A sok véleményből azt ragadtam meg, ami a darab szempontjából számomra érdekes és hasznos volt. Hogy történelmi szempontból kinek van igaza, melyik történésznek, melyik csoportnak, döntsék el ők. Én szórakoztatni akartam.
Moravetz Levente