1596-ban Nyáry Pál átadja Egert a töröknek, Londonban pedig elkészül Shylock, a gonosz zsidó és Antonio, a meleg keresztény története. A zsidógyűlölő kalmár, Antonio szerelmetes barátjáért zálogba csapja szívét a kereszténygyűlölő zsidónál, aki élni kíván jogával, hogy kivágja azt. A darabban érdekházasságok fordulnak tiszta szerelembe, kifordítják a jogot, majd vissza, elárulják az árulót és megtörténik minden, ami Shakespeare mesternél szokott, meg az ellenkezője is.
A velencei kalmár brutálisan zsidógyűlölő darab, ami az akkori Londonban egyszerű egzotikumnak számított, hiszen már háromszáz éve nem élt ott egy fia izraelita sem. Érdekes megfigyelni, hogy a műben a „zsidó”, egyszerűen zsidó vallású embert jelent, és nem faji hovatartozást. A szereplőknek van átjárásuk az oldalak között, tovább csűrve a csavart. Sokan vélekednek úgy. hogy a „zsidó” helyettesíthető az I. Erzsébet korabeli puritánokkal. Fentiek fényében nem értelmezhető antiszemita műként A velencei kalmár, mint ahogy azt számos zsidó és antiszemita egyaránt szeretné. Zsótér Sándor rendezése sem erre helyezi a hangsúlyt, hanem a: ki teszi, mi teszi állattá a másikat? – kérdésre. A válasz szájbarágósan érkezik: a gyűlölet és a szerelem. Vitathatatlanul botrányos a mű – mindig is az volt –, és az egri előadás tetézi ezt. A gonosz zsidó nagyon gonosz, a buzi keresztény nagyon buzi. Lakótelepi környezet, tévén közvetített szívműtét, digitális kamerával kandiskodó szereplők, pucér, csókolódzó férfiak, malacfejű szent és a polgárpukkasztás megannyi kelléke próbálja elvonni figyelmünk a darabról, szerencsére sikertelenül. Vajda Milán ügyes mono-dialógja még csaknem áldozatául esik a színpadi kakofóniának, de aztán tisztul a kép. A lényegtelen öncélúság hamar érdektelenné válik, a Mester szövege Vas István elkápráztató fordításában utat tör a néző felé, mert ezt az utat olyan nagyszerű színészi játék egyengeti, mint Mészáros Máté, Ötvös András, Járó Zsuzsa, Mészáros Sára alakításai. A káoszt tovább növeli a helyszűke, amit a stúdióba szuszakolt nagyszínházi mű, a népes szereplőgárda és a helygondon nemigen segítő díszlet okoz. 1. tetszetős
Zsótér Sándor szimbólumrendszerét nem könnyű online fordítani. A darab sodrása, a helyszínek minimál jelzése, a szereplők villódzása nem sok időt hagy egy-egy utalás megértésére. Megkönnyíti dolgunk, ha felkészülve, A velencei kalmárt olvasva megyünk színházba, ami eljárás, azért valljuk be, nem nélkülözi az abszurdot. Aki viszont rászánja magát, az igazi élménnyel lesz gazdagabb. A velencei kalmár Egerben olyan előadás, amiért érdemes bárhonnan idelátogatni, még Egerből is. Szívből ajánlható, remek szórakozás.
Nagyon jók: Mészáros Máté, Ötvös András, Járó Zsuzsa.