Szimbolikus jelentőségű egyfelvonásossal mutatkozott be az egri Gárdonyi Géza Színház megújult tánctagozata, a GG Tánc Eger. Bartók Béla A fából faragott királyfi című művének üzenete ugyanis egyértelmű: semmit nem ér a külcsín, ha a belbecs hiányzik. E csapat is valami hasonlóra gondolhatott a munka elején, ugyanis a fiatalok jelentős hendikeppel vágtak neki a társulati létnek. Mit tagadjuk: előítéletekkel teli korban kezdtek, s csak akkor fogadja el őket a publikum, ha a tiszta lapot ők teszik azzá. Nos, ezt végig szem előtt is tartják.
A történet mese. A Királyfi (Nagy Csaba) szerelmes lesz, ám a természet – a két Tündér – nem engedi, hogy övé legyen kiszemeltje (Homolya Patrícia). A fineszes legény fából faragja ki képmását, hogy előcsalogassa a lányt. A terv beválik, de csak elsőre. A neonhajú, kirakatbaba-szerű hölgy nem törődik az igazival, csak a mű kell neki. A Királylány eltáncol a faemberrel, a mutatós, de értéktelen párocska pedig úgy tűnik: összetartozik. Ám a felszínes érzelem elmúlik, az önbecsülésétől és hajától megfosztott nő aztán nehezen, de rátalál az igaz szerelemre. Mondtam, hogy mese, persze, hogy hepiend.
Ami azonban az egri előadást kiemeli az unalmas fabulák közül, az a kreativitás. A terek változása, a semmiből kinövő erdő, a plexifalak játéka, melyek hol tükörként, hol pedig gátként viszik előre a játékot. No meg persze a merészség. A főhős ugyanis nem az erdő, hanem a diszkók királyává válik, míg a leány a bábbal bujkál. Persze, hogy Travolta lesz az, akiért majd bomlik a fehérnép. De nem kell félni, Tony Manero is előtűnik a darab végére.
Az egyetlen baj az, hogy az üzenet néha túl direkt. A víz ugyanis akkor is víz, ha csak táncosok alkotják, s érthető lenne a szerelmes örökké tartó boldogság csók és fal mögül előbukkanó gyermek nélkül... A produkció erejét azok a pillanatok alkotják, amelyek továbbviszik az ellentétpárok jelentőségét. Azok a trükkök, amelyek után elégedetten csettintünk fel, mert gondolat van mögötte. Szerencsére tréfás, fantáziadús, kiváló megoldásokat bőven láthat a néző. A fából faragott királyfi több mint egy balettkar muszáj-előadása. Bemutatkozás, névjegyletétel, s elsőre nem is utolsó, sőt. Persze, hogy lehet a tánc színház.

Liszt Ferenc előjátéka a szerelemhez
Az egyestés előadás valójában kettő, hiszen A fából faragott királyfi előtt a Liszt Ferenc Les Préludes című szimfonikus költeményére készült táncjátékot láthatja a publikum. A cím Előjátékokat jelent, ez esetben vehetjük szó szerint. A tiszta színpadképen sorra jelennek meg a (későbbi) szereplők, akik önmagukat keresik. A bennü(n)k rejlő kettősséget. Egymást váltják a gyengéd és hősies dallamok, ez segít a táncosoknak. A nyitány ugyanis korántsem olyan letisztult, mint a Bartók-adaptáció. Az erősödő zene erősebb jelenlétet is hoz. A kórházzöld fényben a kecses kezdés kevésbé működik, a csúcspont viszont kirobbanóan.