2010. április 16.
Cigánykerék –bemutató ma
 |
Ki lehet-e törni a nyomorból, bűnből, elszigeteltségből? Miért pazarolják el a cigányok a tehetségüket? Miért nem tudnak beilleszkedni a magyar társadalomba? Ezeket a kérdéseket Csemer Géza 1984-ben tette fel. Szegvári Menyhért, rendező szerint szomorú, hogy a téma 25 év elteltével talán aktuálisabb, mint valaha.
Csemer Gézát, a darab roma származású íróját gyerekkoromtól kezdve ismerem – mondja Szegvári- Szegeden végezte el a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karát. Rendkívül művelt, okos fiú volt. Sokszor azzal szórakoztam, hogy a nagy Révai Lexikonból kikerestem a legrövidebb, legeldugodtabb szócikket, majd Gézának szegeztem a kérdést, tudja-e, ki volt ez-és-ez az illető. Mindig tudta. Egyszer megkérdeztem: Géza, miért tanulsz te meg ennyi fölösleges dolgot? Azt válaszolta: Én cigány vagyok. Nekem kétszer annyit kell tudnom, mint az évfolyamtársaimnak!
Szakcsi Lakatos Béla akkoriban még csak külföldön volt nagyon népszerű dzsessz-zenész. Szerencsére ma már Magyarországon is sikeres és elismert alkotóművész. Zenéje ebben a darabban a dzsessz, a rock, a magyar népzene, a városi cigányzene és a romantikus amerikai filmzene ötvözete. 1984-ből, amikor a világzene fogalmát még senki sem ismerte. Ezért különleges.
Csemer Géza a Cigánykerékben a romák legégetőbb problémáival foglalkozik őszintén, néha kegyetlenül, önkritikával, váddal, sok humorral és lírával. Az előadás nem akar igazságot tenni, ítélkezni vagy politizálni, csak felmutatja a problémát. A darab végén elhangzik: „úgy várjuk, hogy jön majd egy új világ, amikor befogadnak az emberek…”
Kiállítás kíséri a Cigánykerék bemutatóját
A Cigánykerék bemutatójához kapcsolódóan Horváth János, festőművész munkáiból nyílik kiállítás a Gárdonyi Géza Színház emeleti galériájában április 16-án, péntek este 18,30 órakor. A kiállítást megnyitja: Tóth Tibor, az Eszterházy Károly Főiskola mestertanára.
„Látomásos világba lép a szemlélő Horváth János képeiben. Szemünk előtt megelevenednek a cigány népmesék motívumai és mögötte a sejthető, a szemmel nem, de szívvel, lélekkel érezhető valóság” – ajánlja a művész kiállítását Zakariás János, művészettörténész.
Maguk a képek egy érdekes színes világra engednek bepillantást. A többet-mást látó művész érzékenységével képre vitt jelenetekben mintha egy álomba kerülnénk és az álom szárnyán utaznánk. Kozmikus testek, a Nap, Hold, csillagok kísérik a hősöket, kísérnek minket hivnak, kérnek lépjünk be ezekbe a látomásokba, meséljük, álmodjuk őket együtt tovább. Ezekben az "álmokban" a színek telítettsége, melegsége ragadja meg a szemlélőt. Az alakok, figurák úgy hatnak, mint mesefigurák. ugyanakkor feltűnő, milyen szeretettel, empátiával közelít tárgya, alakjai témái felé. Sok képről végtelen derű, békés nyugalom árad. Mások nyugtalan impulzusokat közvetítenek, érezzük valami történt, történik, de végül minden jóra fordul, feloldódik a mesék, az álmok végtelenségében. A népmesék, legendák mellett másik állandó forrása az egyszerű emberek élete, küzdelmei, mindennapi harca a létért. Ezeket a képeket is egyéni látásmód, sokszor szokatlan perspektíva jellemzi. A művész sok olyan részletet fedeztet fel velünk, amelyekre a mindennapi életben nem figyelünk fel. Sok humorral, derűvel szemléli embertársait, groteszk mivoltukban is szeretetteljesen, bensőségesen jeleníti meg őket. Szerethető világ Horváth János képi világa, mégis elgondolkodtató, továbbgondolásra késztető. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a felszín alatti valóság, az álmok világa, a művészet többet láttató és mutató varázstükre.
Szakcsi Lakatos Béla akkoriban még csak külföldön volt nagyon népszerű dzsessz-zenész. Szerencsére ma már Magyarországon is sikeres és elismert alkotóművész. Zenéje ebben a darabban a dzsessz, a rock, a magyar népzene, a városi cigányzene és a romantikus amerikai filmzene ötvözete. 1984-ből, amikor a világzene fogalmát még senki sem ismerte. Ezért különleges.
Csemer Géza a Cigánykerékben a romák legégetőbb problémáival foglalkozik őszintén, néha kegyetlenül, önkritikával, váddal, sok humorral és lírával. Az előadás nem akar igazságot tenni, ítélkezni vagy politizálni, csak felmutatja a problémát. A darab végén elhangzik: „úgy várjuk, hogy jön majd egy új világ, amikor befogadnak az emberek…”
Kiállítás kíséri a Cigánykerék bemutatóját
A Cigánykerék bemutatójához kapcsolódóan Horváth János, festőművész munkáiból nyílik kiállítás a Gárdonyi Géza Színház emeleti galériájában április 16-án, péntek este 18,30 órakor. A kiállítást megnyitja: Tóth Tibor, az Eszterházy Károly Főiskola mestertanára.
„Látomásos világba lép a szemlélő Horváth János képeiben. Szemünk előtt megelevenednek a cigány népmesék motívumai és mögötte a sejthető, a szemmel nem, de szívvel, lélekkel érezhető valóság” – ajánlja a művész kiállítását Zakariás János, művészettörténész.
Maguk a képek egy érdekes színes világra engednek bepillantást. A többet-mást látó művész érzékenységével képre vitt jelenetekben mintha egy álomba kerülnénk és az álom szárnyán utaznánk. Kozmikus testek, a Nap, Hold, csillagok kísérik a hősöket, kísérnek minket hivnak, kérnek lépjünk be ezekbe a látomásokba, meséljük, álmodjuk őket együtt tovább. Ezekben az "álmokban" a színek telítettsége, melegsége ragadja meg a szemlélőt. Az alakok, figurák úgy hatnak, mint mesefigurák. ugyanakkor feltűnő, milyen szeretettel, empátiával közelít tárgya, alakjai témái felé. Sok képről végtelen derű, békés nyugalom árad. Mások nyugtalan impulzusokat közvetítenek, érezzük valami történt, történik, de végül minden jóra fordul, feloldódik a mesék, az álmok végtelenségében. A népmesék, legendák mellett másik állandó forrása az egyszerű emberek élete, küzdelmei, mindennapi harca a létért. Ezeket a képeket is egyéni látásmód, sokszor szokatlan perspektíva jellemzi. A művész sok olyan részletet fedeztet fel velünk, amelyekre a mindennapi életben nem figyelünk fel. Sok humorral, derűvel szemléli embertársait, groteszk mivoltukban is szeretetteljesen, bensőségesen jeleníti meg őket. Szerethető világ Horváth János képi világa, mégis elgondolkodtató, továbbgondolásra késztető. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a felszín alatti valóság, az álmok világa, a művészet többet láttató és mutató varázstükre.
pcs
