2006. szeptember 8.
Októberi bemutatók Egerben
A egri színházban Bacsó Péter: Te rongyos élet című film alapján készült darabjának ősbemutatója lesz. A stúdióban pedig Háy János: A Pityu bácsi fia című drámáját mutatják be.
Az Egerben a Gárdonyi Géza Színházban Bacsó Péter: Te rongyos élet című film alapján készült darabjának ősbemutatója lesz október 20-án a nagyszínpadon Csizmadia Tibor rendezésében, a stúdió színpadon pedig október 27-én Szegvári Menyhért rendezi Háy János: A Pityu bácsi fia című drámáját. Az olvasópróbákon a szerzők olvasták fel a darabot.
Te rongyos élet - ősbemutató Egerben - Bacsó Péter az olvasópróbán
Megkezdődtek a Te rongyos élet próbái az egri színpadon. A szövegkönyvet a neves író-rendező olvasta fel a társulatnak. A szerző azonos című filmje alapján készült színpadi változatot a Gárdonyi Géza Színház két részes zenés tragikomédiaként mutatja be október 20-án Csizmadia Tibor rendezésében.
Amikor Csizmadia Tibor megkeresett, hogy ebből a filmből darabot kellene csinálni, bevallom, először meghökkentem, mivel eddig nem gondoltam erre. Egy hét alatt megérett bennem a koncepció, így megszületett a film színpadi változata. Természetesen más lesz a Te rongyos élet színházban, hiszen más eszközöket használunk, mint a filmvásznon, pl. máshogy kell jeleznünk az idő múlását. Nem volt könnyű feladat színpadi jelenetekre sűríteni a cselekményt. A film 1983-ban készült, a mai néző számára ez már történelem. Ennek ellenére nem tudunk többet az ’50-es évekről, 1956-ról, mint akkoriban, 20 évvel ezelőtt. Azt hiszem ma még mindig kicsit csodálkozva és hátborzongatva fogják nézni, hogy mi történt ebben az országban. A film alapötlete, hogy a játék két pólusává teszi az operett világát és a rettenetet, a kitelepítést, illetve azt, ahogy ezzel együtt próbáltak élni az emberek. Ez a furcsa ellentmondás a színpadi játéknak is feszültséget kölcsönöz. Szívesen veszek majd részt a próbákon, mert érdekel, hogyan alakul az előadás. Szeretem ezt a filmet, és a belőle született darabot is. Nagyon drukkolok, hogy ebből egy megkapó, mulatságos, de mégis megindító előadás legyen.
A Pityu bácsi fia
Elkezdődtek Háy János: A Pityu bácsi fia című drámájának próbái a stúdiószínpadon. Az egyik legnépszerűbb kortárs író művét Szegvári Menyhért rendezi. Bemutató: október 27-én este 7 órától. A darab olvasópróbáján a szerző olvasta fel a művet.
Háy János szövege először novellaként jelent meg az ÉS hasábjain, majd a drámaváltozat a Jelenkorban is olvasható volt. A szerző fontosnak tartotta megjegyezni, hogy darabja 1972-ben játszódik, de a szöveg olvasása és az előadás is arról győzött meg: a történet egyetemes, bármikor megtörténhetett vagy történhet, legfeljebb 1972-ban nagyobb a tét…
Egy vidéki család pesti látogatása a hetvenes években és annak következményei. A darab hősei vidéki emberek. És, aki vidéki, vidéki marad örökre; vagy belepusztul abba, hogy Pestre költözik a zajba, tömegbe és bűzbe, vagy pedig megbékél vele, hogy soha nem változik meg. Pityu bácsi alkoholista lett, fia és felesége elhagyja, ám a fiú egyszer kénytelen lemenni apjával vidékre a nagymamához. Pityu bácsi alkoholizmusát sem mondja ki a szerző, egészen a darab legvégi, zseniálisan megírt monológig: itt a hosszú ideje ivó emberek összes mentségét meghallhatjuk: beteg anyós, elfoglalt feleség… Pityu nem bír átállni a pesti ritmusra, s érezzük, hogy valójában a kezdetektől fogva nem tudja, mit keres a nagyvárosban. A darab végén a fiú áldoztatik fel azért, mert az apja nem tudta átadni azt neki, amit minden vidéki tud – jelesül, hogy ahol szénakazal van, ott vasvilla is lehet.
Háy János ördögjátéknak nevezi művét, eddigi istendrámáival ellentétben és azok folytatásaként. Sokféle hagyományból építkezik: abszurd, realista, egzisztencialista, groteszk. Háy drámái egyszerre szöveg- és színházcentrikusak. Háy szeretettel mesél, sok humorral, figurái is egyszerű emberek, akiken rengeteget lehet nevetni. Nézzük a mesét, jól szórakozunk, közben mégis észrevétlenül összeszorul a torkunk. Bolyongunk felkavaró közös emlékeink között, mint a vidéki emberek a pesti aluljáróban. (kontextus.hu)
Budapest kontra falu. Írhatnánk alcímként. Hogy miért? A szerző leginkább a darab nyelvezetét ragadja meg: Ez a beszédmód, sajátos nyelvezet, melyet négy novellánál „alkalmaztam”, így egyfajta sorozatot, egységet alkotnak. A Pityu bácsi fia, az utolsó, kicsit kilóg a sorból, mert utcáról felemelt, mégis irodalmi nyelv. Rejtett kapui voltak, amit megpróbáltam feltárni, egyszer csak rájöttem, hogy mindent megmutatott magából, már nem tart izgalomban, mint szerzőt, és ha én nem izgulok, a nézőnek sem érdekes. Így találtam ki, hogy arról írok, mi történik, ha ezek a falusi emberek felkerülnek Pestre, tudnak-e ott boldogulni? Valójában ez rólam szól, hiszen én 14 évesen kerültem vidékről a nagyvárosba. A darabban ott bujkál a világ és az én viszonyom. Az emberi –ezen belül is a férfi-nő, szülő-gyermek kapcsolat – mondta Háy János.
Mint „élő szerző” nehezem szoktam meg, hogy a színházban mások művészi akaratát is el kell fogadnom. Pedig akkor jó egy előadás, ha az író, a rendező és a színész gondolkodása egy irányba vezet. Volt már olyan bemutatóm, amikor nem tetszett, amit a rendező csinált. Ültem már úgy Korniss Mihály mellett, egyik művének bemutatóján, hogy előtte nyugtatót vett be. Megtanultam elengedni a drámát, rábízni a rendezőre. Egy kortárs írónak azt kell tennie, amit a színház igényel. Ha időm engedi, és Menyus kéri, szívesen veszek többször is részt a próbákon.
Te rongyos élet - ősbemutató Egerben - Bacsó Péter az olvasópróbán
Megkezdődtek a Te rongyos élet próbái az egri színpadon. A szövegkönyvet a neves író-rendező olvasta fel a társulatnak. A szerző azonos című filmje alapján készült színpadi változatot a Gárdonyi Géza Színház két részes zenés tragikomédiaként mutatja be október 20-án Csizmadia Tibor rendezésében.
Amikor Csizmadia Tibor megkeresett, hogy ebből a filmből darabot kellene csinálni, bevallom, először meghökkentem, mivel eddig nem gondoltam erre. Egy hét alatt megérett bennem a koncepció, így megszületett a film színpadi változata. Természetesen más lesz a Te rongyos élet színházban, hiszen más eszközöket használunk, mint a filmvásznon, pl. máshogy kell jeleznünk az idő múlását. Nem volt könnyű feladat színpadi jelenetekre sűríteni a cselekményt. A film 1983-ban készült, a mai néző számára ez már történelem. Ennek ellenére nem tudunk többet az ’50-es évekről, 1956-ról, mint akkoriban, 20 évvel ezelőtt. Azt hiszem ma még mindig kicsit csodálkozva és hátborzongatva fogják nézni, hogy mi történt ebben az országban. A film alapötlete, hogy a játék két pólusává teszi az operett világát és a rettenetet, a kitelepítést, illetve azt, ahogy ezzel együtt próbáltak élni az emberek. Ez a furcsa ellentmondás a színpadi játéknak is feszültséget kölcsönöz. Szívesen veszek majd részt a próbákon, mert érdekel, hogyan alakul az előadás. Szeretem ezt a filmet, és a belőle született darabot is. Nagyon drukkolok, hogy ebből egy megkapó, mulatságos, de mégis megindító előadás legyen.
A Pityu bácsi fia
Elkezdődtek Háy János: A Pityu bácsi fia című drámájának próbái a stúdiószínpadon. Az egyik legnépszerűbb kortárs író művét Szegvári Menyhért rendezi. Bemutató: október 27-én este 7 órától. A darab olvasópróbáján a szerző olvasta fel a művet.
Háy János szövege először novellaként jelent meg az ÉS hasábjain, majd a drámaváltozat a Jelenkorban is olvasható volt. A szerző fontosnak tartotta megjegyezni, hogy darabja 1972-ben játszódik, de a szöveg olvasása és az előadás is arról győzött meg: a történet egyetemes, bármikor megtörténhetett vagy történhet, legfeljebb 1972-ban nagyobb a tét…
Egy vidéki család pesti látogatása a hetvenes években és annak következményei. A darab hősei vidéki emberek. És, aki vidéki, vidéki marad örökre; vagy belepusztul abba, hogy Pestre költözik a zajba, tömegbe és bűzbe, vagy pedig megbékél vele, hogy soha nem változik meg. Pityu bácsi alkoholista lett, fia és felesége elhagyja, ám a fiú egyszer kénytelen lemenni apjával vidékre a nagymamához. Pityu bácsi alkoholizmusát sem mondja ki a szerző, egészen a darab legvégi, zseniálisan megírt monológig: itt a hosszú ideje ivó emberek összes mentségét meghallhatjuk: beteg anyós, elfoglalt feleség… Pityu nem bír átállni a pesti ritmusra, s érezzük, hogy valójában a kezdetektől fogva nem tudja, mit keres a nagyvárosban. A darab végén a fiú áldoztatik fel azért, mert az apja nem tudta átadni azt neki, amit minden vidéki tud – jelesül, hogy ahol szénakazal van, ott vasvilla is lehet.
Háy János ördögjátéknak nevezi művét, eddigi istendrámáival ellentétben és azok folytatásaként. Sokféle hagyományból építkezik: abszurd, realista, egzisztencialista, groteszk. Háy drámái egyszerre szöveg- és színházcentrikusak. Háy szeretettel mesél, sok humorral, figurái is egyszerű emberek, akiken rengeteget lehet nevetni. Nézzük a mesét, jól szórakozunk, közben mégis észrevétlenül összeszorul a torkunk. Bolyongunk felkavaró közös emlékeink között, mint a vidéki emberek a pesti aluljáróban. (kontextus.hu)
Budapest kontra falu. Írhatnánk alcímként. Hogy miért? A szerző leginkább a darab nyelvezetét ragadja meg: Ez a beszédmód, sajátos nyelvezet, melyet négy novellánál „alkalmaztam”, így egyfajta sorozatot, egységet alkotnak. A Pityu bácsi fia, az utolsó, kicsit kilóg a sorból, mert utcáról felemelt, mégis irodalmi nyelv. Rejtett kapui voltak, amit megpróbáltam feltárni, egyszer csak rájöttem, hogy mindent megmutatott magából, már nem tart izgalomban, mint szerzőt, és ha én nem izgulok, a nézőnek sem érdekes. Így találtam ki, hogy arról írok, mi történik, ha ezek a falusi emberek felkerülnek Pestre, tudnak-e ott boldogulni? Valójában ez rólam szól, hiszen én 14 évesen kerültem vidékről a nagyvárosba. A darabban ott bujkál a világ és az én viszonyom. Az emberi –ezen belül is a férfi-nő, szülő-gyermek kapcsolat – mondta Háy János.
Mint „élő szerző” nehezem szoktam meg, hogy a színházban mások művészi akaratát is el kell fogadnom. Pedig akkor jó egy előadás, ha az író, a rendező és a színész gondolkodása egy irányba vezet. Volt már olyan bemutatóm, amikor nem tetszett, amit a rendező csinált. Ültem már úgy Korniss Mihály mellett, egyik művének bemutatóján, hogy előtte nyugtatót vett be. Megtanultam elengedni a drámát, rábízni a rendezőre. Egy kortárs írónak azt kell tennie, amit a színház igényel. Ha időm engedi, és Menyus kéri, szívesen veszek többször is részt a próbákon.
Pilisy Csenge
Forrás: Eger Gárdonyi Géza Színház
