2007. március 9.
Luxemburg grófja bemutató Egerben.
Klasszikus nagyoperettet mutat be az egri színház, Lehár Ferenc: Luxemburg grófja című operettje kerül színre Iglódi István rendezésében. A látványos, nagyszabású előadás a klasszikus műfaji hagyományokat követi.
Klasszikus nagyoperettet mutat be az egri színház, Lehár Ferenc: Luxemburg grófja című operettje kerül színre Iglódi István rendezésében. A látványos, nagyszabású előadás a klasszikus műfaji hagyományokat követi. A darabot a VII. Egri Tavaszi Fesztivál keretében láthatja a közönség.
„A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár!” – írta egy bécsi kritikus. Lehár Ferenc legsikeresebb műve az 1909-ben írt Luxemburg grófja, amely igazi elismerést hozott számára.
A Luxemburg grófja miről is szólhatna, ha nem szerelmi bonyodalmakról, álházasságról, szívek közötti akadályokról és kiküzdött boldogságról a végén. Ennek a népszerű Lehár operettnek nem csak a zenéje pompás, a meséje is roppant fordulatos, mulatságos. Sir Basil, egy kis afrikai ország kissé agg és szenilis kormányzója, halálosan szerelmes Angélába, az ifjú és szép párizsi primadonnába. Feleségül is venné a művésznőt, de ebből a rangján aluli házasságból, óriási diplomáciai bonyodalmak származhatnának. Ekkor születik meg az ötlet - a kormányzó bölcs tanácsadói sugallatára - egy előkelő úrral való házasság, majd válás után, Angéla már hozzámehet Basilhoz. Mit tesz a sors, René az ifjú és kellőképpen szegény festőművész, váratlan örökségként megkapja a "Luxemburg grófja" címet. Némi fizetségért vállalja is, röpke időre a férji szerepet. S a két fiatal úgy köt házasságot, hogy nem is ismerik, sőt a szertartás közben nem is láthatják egymást. Mondanunk sem kell, hogy a névleges férjet és feleséget egymáshoz sodorja a véletlen és találkozásukból igazi szerelem lesz...
Ami igaz a szerző önvallomásából, az az, hogy a Lehár-i operett valóban új életet lehelt a műfajba és hozzájárult ahhoz, hogy a mai napig úgy várja mindenki édes kedvenceinket, mint kisgyerekek a szülinapi tortát. Azt pedig, hogy az egri színpadon lesz szív és lélek, biztosra vehetik a nézők! Az előadás főszerepeit Kiss Gábor, Nyári Zoltán, Bucsi Annamária és Udvarhelyi Boglárka, valamint Hüse Csaba és Wégner Judit, Dér Gabi játssza.
A díszlet Szlávik István, a jelmez Jánoskúti Márta munkája. Zenei Vezető: Rácz Márton, a koreográfiát Fincza Erika készítette.
Mint ahogy legtöbb munkáját, ezt az operettjét is friss invenció, színes dallamok és változatos, újszerű hangszerelés jellemzi. A zenekar kezelésében is messze túllépett az operett világában addig megszokott sablonoktól. Zenéjében a bécsi és párizsi eleganciát ízlésesen ötvözi a szövegkönyv által megkívánt folklorisztikus, olykor egzotikus színekkel. Operettjeiben - a témának megfelelően - gyakran találkozunk magyar, spanyol, orosz, cigány vagy éppen kínai melodikával.
Régóta várt, igazi nagyoperett készül az egri színházban: Iglódi István rendezésében a Luxemburg grófja látható majd a nagyszínpadon március közepén.
- Korábban már megrendeztem ezt az előadást Agárdy Gáborral, majd később Koltai Róberttel a főszerepben az Operett Színházban, mégis az az érzésem, hogy más előadást fogok csinálni most, Egerben. Rám mindig nagy hatással vannak a színészek. Azon túl, hogy van egy alapelképzelésem, milyennek szeretném az előadást, a színészek humora, egyénsége mindig alakít ezen. De pont ettől válik izgalmassá – mondja Iglódi István az előkészületekkor.
- Klasszikus operettet kap majd a néző?
- Lehár Ferenc muzsikája nagyon értékes. Ezzel nem lehet játszani. Ha valaki nem szereti ezt a műfajt, ne üljön be a nézőtérre. Nem szeretem azokat a rendezéseket, amelyek elárulják a nézőt. Ezért az az elvem, hogy nem zavarom azt a nézőt, aki az operettre kíváncsi, de azoknak, akikben van egyfajta plussz érzékenység, el akarok rejteni valamit az előadásban. A Luxemberug grófja szörnyű mese, mindenütt a pénz dominál, adják-veszik a nőket, férfiakat, az érzéseket. Az egyetlen ember, aki ennek ellenáll, az Angele, de mindenki libának tartja. Ez egy szórakoztató műfaj, mégis társadalomkritika is. Január végén kezdjük a próbákat. Szlávik István tervezi a díszletet, Jánoskúti Márta a jelmezeket.
„A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár!” – írta egy bécsi kritikus. Lehár Ferenc legsikeresebb műve az 1909-ben írt Luxemburg grófja, amely igazi elismerést hozott számára.
A Luxemburg grófja miről is szólhatna, ha nem szerelmi bonyodalmakról, álházasságról, szívek közötti akadályokról és kiküzdött boldogságról a végén. Ennek a népszerű Lehár operettnek nem csak a zenéje pompás, a meséje is roppant fordulatos, mulatságos. Sir Basil, egy kis afrikai ország kissé agg és szenilis kormányzója, halálosan szerelmes Angélába, az ifjú és szép párizsi primadonnába. Feleségül is venné a művésznőt, de ebből a rangján aluli házasságból, óriási diplomáciai bonyodalmak származhatnának. Ekkor születik meg az ötlet - a kormányzó bölcs tanácsadói sugallatára - egy előkelő úrral való házasság, majd válás után, Angéla már hozzámehet Basilhoz. Mit tesz a sors, René az ifjú és kellőképpen szegény festőművész, váratlan örökségként megkapja a "Luxemburg grófja" címet. Némi fizetségért vállalja is, röpke időre a férji szerepet. S a két fiatal úgy köt házasságot, hogy nem is ismerik, sőt a szertartás közben nem is láthatják egymást. Mondanunk sem kell, hogy a névleges férjet és feleséget egymáshoz sodorja a véletlen és találkozásukból igazi szerelem lesz...
Ami igaz a szerző önvallomásából, az az, hogy a Lehár-i operett valóban új életet lehelt a műfajba és hozzájárult ahhoz, hogy a mai napig úgy várja mindenki édes kedvenceinket, mint kisgyerekek a szülinapi tortát. Azt pedig, hogy az egri színpadon lesz szív és lélek, biztosra vehetik a nézők! Az előadás főszerepeit Kiss Gábor, Nyári Zoltán, Bucsi Annamária és Udvarhelyi Boglárka, valamint Hüse Csaba és Wégner Judit, Dér Gabi játssza.
A díszlet Szlávik István, a jelmez Jánoskúti Márta munkája. Zenei Vezető: Rácz Márton, a koreográfiát Fincza Erika készítette.
Mint ahogy legtöbb munkáját, ezt az operettjét is friss invenció, színes dallamok és változatos, újszerű hangszerelés jellemzi. A zenekar kezelésében is messze túllépett az operett világában addig megszokott sablonoktól. Zenéjében a bécsi és párizsi eleganciát ízlésesen ötvözi a szövegkönyv által megkívánt folklorisztikus, olykor egzotikus színekkel. Operettjeiben - a témának megfelelően - gyakran találkozunk magyar, spanyol, orosz, cigány vagy éppen kínai melodikával.
Régóta várt, igazi nagyoperett készül az egri színházban: Iglódi István rendezésében a Luxemburg grófja látható majd a nagyszínpadon március közepén.
- Korábban már megrendeztem ezt az előadást Agárdy Gáborral, majd később Koltai Róberttel a főszerepben az Operett Színházban, mégis az az érzésem, hogy más előadást fogok csinálni most, Egerben. Rám mindig nagy hatással vannak a színészek. Azon túl, hogy van egy alapelképzelésem, milyennek szeretném az előadást, a színészek humora, egyénsége mindig alakít ezen. De pont ettől válik izgalmassá – mondja Iglódi István az előkészületekkor.
- Klasszikus operettet kap majd a néző?
- Lehár Ferenc muzsikája nagyon értékes. Ezzel nem lehet játszani. Ha valaki nem szereti ezt a műfajt, ne üljön be a nézőtérre. Nem szeretem azokat a rendezéseket, amelyek elárulják a nézőt. Ezért az az elvem, hogy nem zavarom azt a nézőt, aki az operettre kíváncsi, de azoknak, akikben van egyfajta plussz érzékenység, el akarok rejteni valamit az előadásban. A Luxemberug grófja szörnyű mese, mindenütt a pénz dominál, adják-veszik a nőket, férfiakat, az érzéseket. Az egyetlen ember, aki ennek ellenáll, az Angele, de mindenki libának tartja. Ez egy szórakoztató műfaj, mégis társadalomkritika is. Január végén kezdjük a próbákat. Szlávik István tervezi a díszletet, Jánoskúti Márta a jelmezeket.
Pilisy Csenge
Forrás: Egri színház
