2007. november 22.
Aranyember bemutató Egerben
Az Aranyember színpadi változatát november 23-án mutatja be a társulat. Jókai egyik legnépszerűbb regényét Magyar Fruzsina írta színpadra és Blaskó Balázs rendezi
Az Aranyember színpadi változatát november 23-án mutatja be a társulat. Jókai egyik legnépszerűbb regényét Magyar Fruzsina írta színpadra és Blaskó Balázs rendezi, a címszerepet, Tímár Mihályt Hüse Csaba alakítja. A díszletet Székely László, Jászai-díjas, érdemes művész, a jelmezeket Horváth Kata tervezte, a zenét pedig Aldobolyi Nagy György írta.
Megtalálhatjuk itt a nagy mesélő minden színes kellékét – a rettenthetetlen hőst, a velejéig gonosz ármánykodót, lélegzetelállító kalandokat és a tiszta szerelmet. A történet első látásra tipikus 19. századi romantikus kalandregényként indul: az erős és bátor hajóskapitány dacol a tomboló erőkkel - süllyedő hajóján-, majd a kiállt próbatétel jutalmaként ölébe pottyan egy mesés kincs, és a titokzatos keleti szépség, Tímea. Tímár Mihály azonban csak látszólag legyőzhetetlen mesehős. Modern, XX., XXI. századi, meghasonlott figura, emberi gondokkal, kétségekkel, aki előtt a véletlenül szerzett vagyon egy lelki pokol kapuit nyitja meg. Hiába a pénz, a siker, ha vagyonával csak csodálatot tud kiváltani környezetéből és Tímeából is. Életében nincsen szeretet. Egészen addig, míg rá nem talál a Senki szigetén Noémire és a boldogság lehetőségére. Az igazi dráma azonban csak most kezdődik: lehetséges-e elmenekülni egy felépített élethelyzetből, boldogtalan házasságból, megválni mesés vagyontól, társadalmi pozíciótól? Elég erős-e a lélek, hogy mindent feladjon a boldogság nevű törékeny és tűnékeny szerkezetért? Tímár Mihály belső konfliktusa sokunkat érinthet nagyon mélyen, tegnap, ma, és holnap is: „Hogyha két életem volna…”
A regény a korai kapitalizmus - a pénz, az üzlet, a szeretetlenség - világának kritikája. Van-e aktuálisabb téma ma Magyarországon?
Megtalálhatjuk itt a nagy mesélő minden színes kellékét – a rettenthetetlen hőst, a velejéig gonosz ármánykodót, lélegzetelállító kalandokat és a tiszta szerelmet. A történet első látásra tipikus 19. századi romantikus kalandregényként indul: az erős és bátor hajóskapitány dacol a tomboló erőkkel - süllyedő hajóján-, majd a kiállt próbatétel jutalmaként ölébe pottyan egy mesés kincs, és a titokzatos keleti szépség, Tímea. Tímár Mihály azonban csak látszólag legyőzhetetlen mesehős. Modern, XX., XXI. századi, meghasonlott figura, emberi gondokkal, kétségekkel, aki előtt a véletlenül szerzett vagyon egy lelki pokol kapuit nyitja meg. Hiába a pénz, a siker, ha vagyonával csak csodálatot tud kiváltani környezetéből és Tímeából is. Életében nincsen szeretet. Egészen addig, míg rá nem talál a Senki szigetén Noémire és a boldogság lehetőségére. Az igazi dráma azonban csak most kezdődik: lehetséges-e elmenekülni egy felépített élethelyzetből, boldogtalan házasságból, megválni mesés vagyontól, társadalmi pozíciótól? Elég erős-e a lélek, hogy mindent feladjon a boldogság nevű törékeny és tűnékeny szerkezetért? Tímár Mihály belső konfliktusa sokunkat érinthet nagyon mélyen, tegnap, ma, és holnap is: „Hogyha két életem volna…”
A regény a korai kapitalizmus - a pénz, az üzlet, a szeretetlenség - világának kritikája. Van-e aktuálisabb téma ma Magyarországon?
Forrás: Eger Gárdonyi Géza Színház