2008. március 25.
Színházi Világnap - március 27.
Szerte a világon március 27-én ünnepeljük a színházakat, a színházművészetet. Idén Robert Lepage kanadai rendező, színész, forgatókönyvíró üzenetét olvassák fel a magyarországi teátrumokban az előadások előtt
Szerte a világon március 27-én ünnepeljük a színházakat, a színházművészetet.
Idén Robert Lepage kanadai rendező, színész, forgatókönyvíró üzenetét olvassák fel a magyarországi teátrumokban az előadások előtt; ezen a napon gálaestet is tartanak, ahol átadják a színházi szakma elismeréseit.
"A színházművészet fennmaradása azon múlik, hogy képes-e megújulni, be tudja-e fogadni az új eszközöket, az új nyelveket. Különben hogyan mutathatná be a kor nagy kihívásait, és hogyan segíthetné az emberek közti megértést, ha saját maga nem nyitott szellemű? Hogyan kérkedhetne azzal, hogy megoldásokat kínál az intolerancia, a kirekesztettség, a rasszizmus problémáira, ha saját gyakorlatában elvet mindenféle műfaji keveredést és integrációt?" - olvasható Robert Lepage üzenetében, amelyet Lakos Anna, a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának elnöke fordított le. A kanadai rendező arra is felhívja a figyelmet, hogy ha "a művész a világot a maga egészében akarja megmutatni, új formákat és gondolatokat kell megfogalmaznia, és bíznia kell a néző intelligenciájában, hogy az örökös fény- és árnyjátékban képes felfedezni az emberit". (A hagyományos színházi kódokra fittyet hányó Robert Lepage az 1990-es évek közepén járt Magyarországon; a Petőfi Csarnokban a Miles Davis és Jean Cocteau leveleiből készült L,Aiguille et l,opium (Tű és ópium) című előadását láthatta a közönség. 1994-től filmeket készített, 1997-ben létrehozta Caserne nevű, multidiszciplináris produkciós központját.)
A Színházi világnapot 1962 óta rendezik meg, annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. Azóta a világ valamennyi színházában ezen a napon felolvassák a Nemzetközi Színházi Intézet üzenetét. A szervezők célja, hogy felhívják a figyelmet a színházművészet, tágabb értelemben a kultúra fontosságára, tisztelegjenek a színészek, színházi dolgozók előtt, s kérjék a közönség szeretetét, támogatását.
A színházi világnapon Budapesten, a Madách Színházban tartandó hagyományos gálaesten adják át a Hevesi Sándor-díjat, amely a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja, a kulturális tárca és a Fővárosi Önkormányzat közös elismerése. A díjat olyan személyiségek kaphatják meg, akik tevékenységükkel jelentősen elősegítették a magyar színházművészet nemzetközi megismertetését. Ilyenkor adják át a MASZK Országos Színészegyesület kitüntetéseit is: a Gobbi Hilda-életműdíjat és a pályakezdőknek odaítélhető Soós Imre-díjat. Ugyancsak a színházi világnapi ünnepségen adják át a Mensáros László-díjat, amelyet a művész emlékét őrző alapítvány 1994-ben hozott létre a kiemelkedő előadóművészi munka elismerésére; valamint a Vámos László-díjat, amelyet az 1996-ban elhunyt Kossuth-díjas rendező emlékére Psota Irén, a nemzet színésze alapított.
Idén Robert Lepage kanadai rendező, színész, forgatókönyvíró üzenetét olvassák fel a magyarországi teátrumokban az előadások előtt; ezen a napon gálaestet is tartanak, ahol átadják a színházi szakma elismeréseit.
"A színházművészet fennmaradása azon múlik, hogy képes-e megújulni, be tudja-e fogadni az új eszközöket, az új nyelveket. Különben hogyan mutathatná be a kor nagy kihívásait, és hogyan segíthetné az emberek közti megértést, ha saját maga nem nyitott szellemű? Hogyan kérkedhetne azzal, hogy megoldásokat kínál az intolerancia, a kirekesztettség, a rasszizmus problémáira, ha saját gyakorlatában elvet mindenféle műfaji keveredést és integrációt?" - olvasható Robert Lepage üzenetében, amelyet Lakos Anna, a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának elnöke fordított le. A kanadai rendező arra is felhívja a figyelmet, hogy ha "a művész a világot a maga egészében akarja megmutatni, új formákat és gondolatokat kell megfogalmaznia, és bíznia kell a néző intelligenciájában, hogy az örökös fény- és árnyjátékban képes felfedezni az emberit". (A hagyományos színházi kódokra fittyet hányó Robert Lepage az 1990-es évek közepén járt Magyarországon; a Petőfi Csarnokban a Miles Davis és Jean Cocteau leveleiből készült L,Aiguille et l,opium (Tű és ópium) című előadását láthatta a közönség. 1994-től filmeket készített, 1997-ben létrehozta Caserne nevű, multidiszciplináris produkciós központját.)
A Színházi világnapot 1962 óta rendezik meg, annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. Azóta a világ valamennyi színházában ezen a napon felolvassák a Nemzetközi Színházi Intézet üzenetét. A szervezők célja, hogy felhívják a figyelmet a színházművészet, tágabb értelemben a kultúra fontosságára, tisztelegjenek a színészek, színházi dolgozók előtt, s kérjék a közönség szeretetét, támogatását.
A színházi világnapon Budapesten, a Madách Színházban tartandó hagyományos gálaesten adják át a Hevesi Sándor-díjat, amely a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja, a kulturális tárca és a Fővárosi Önkormányzat közös elismerése. A díjat olyan személyiségek kaphatják meg, akik tevékenységükkel jelentősen elősegítették a magyar színházművészet nemzetközi megismertetését. Ilyenkor adják át a MASZK Országos Színészegyesület kitüntetéseit is: a Gobbi Hilda-életműdíjat és a pályakezdőknek odaítélhető Soós Imre-díjat. Ugyancsak a színházi világnapi ünnepségen adják át a Mensáros László-díjat, amelyet a művész emlékét őrző alapítvány 1994-ben hozott létre a kiemelkedő előadóművészi munka elismerésére; valamint a Vámos László-díjat, amelyet az 1996-ban elhunyt Kossuth-díjas rendező emlékére Psota Irén, a nemzet színésze alapított.
