- Megkaptam a regényt még az olvasópróba előtt. A könyv eredetileg 400 oldal. A darabot 200-ba sűrítette össze Zsótér Sándor, rendező. Nem vagyok egy krimifaló, de ez nagyon tetszett… Megmaradt az esszenciája. Bár mindig elolvashatnám a könyvet, mielőtt a kezembe venném a színpadi változatot – mondja Ötvös András, aki Philip Marlowe- t játssza majd az előadásban.
A darabban megismerkedem Terryvel, amiből végül barátság szövődik. Ez az a fajta barátság, amit a ki nem mondott dolgok tartanak össze. A két férfit nagyon erős kapocs köti össze. Marlowe hisz a barátjában, és elkezd nyomozni, hogy kiderítse az igazát. Végig beszél a nézőhöz, miközben felgöngyölíti az ügyet. A történet izgalmas, mert beavat Marlowe gondolataiba, mégis meglep a végén. De nehéz beszélni egy krimiről úgy, hogy ne áruljunk el róla semmit.
- Hogy lehet kottaszerűen megtanulni egy krimit úgy, hogy a játék során minden a helyén legyen, de a néző ne tudja előre a megoldást?
- Az biztos, hogy nagyon különös kísérlet, kicsit olyan, mint egy szövevényes hódvár. Soha ennyi szövegem nem volt még egy előadásban: a 200 oldalas szövegkönyvben csak két oldalon nem szólalok meg. Egyszer egy Hamvai Kornél-darabban játszottam úgy, hogy két órán keresztül voltunk egy kanapén hol ketten, hol hárman. Az is nagyon érdekes volt, de ez még nagyobb koncentrációt igényel. A próbákon mintha egy rendelőben ülnénk a rendezővel, ahová folyamatosan jönnek a többiek, a többi szereplő. Rengeteg helyszínen játszódik, ahol Marlowe mellett mindig újabb szereplő jelenik meg, állandó a feszültség, új és újabb dolgok derülnek ki.
- Játszottál már krimiben?
- Még nem. Ezért is nehéz. Ráadásul Marlowe egy topis maszek hekus. Mintha Kőbányáról a Rózsadombra kerülne, csak az 50-es években. Szeretem ezt a világot, a korabeli jelmezeket, a sok akciót, a csihipuhit. Az egész előadás szellemi hullámvasút lesz. Csak jöjjenek velünk a nézők.