2005. május 19.
Agria Játékok 2005
Az egri Gárdonyi Géza Színház idén is három helyszínen, három szabadtéri bemutatóval várja a nézőket június 1-től július 17-ig.
Az egri Gárdonyi Géza Színház idén is három helyszínen, három szabadtéri bemutatóval várja a nézőket, június 1-9 között Milne: Micimackóját Görög László rendezésében láthatják az ifjú nézők az Érsekkert fái alatt a Deszavű előadásai június 17 és 25 között a kis Dobó téren Szabó Máté rendezésében kerülnek színre majd július 8-án mutatják be és július 17-ig játszák G. Ragni – J. Rado-Galt Mac Dermot:Hairt című musicalt Csizmadia Tibor rendezésében a Líceum udvarán.
MICIMACKÓ
Micimackó története talán 1921. augusztusában kezdődött, amikor A. A. Milne fiának Christopernek a születésnapjára egy játékmackót ajándékozott, mely után karácsonyi ajándék volt Füles, majd Malacka. Kanga és Zsebibaba később lettek a gyerekszoba lakói. Milne egy esti mese sorozatot kezdett írni, ahol a történetek fiának és plüss állatainak kalandjairól szóltak.
A történet szerint régen valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó erdőben élt, saját kunyhójában. A Száz holdas pagony a Milnéék dél-angliai otthona közelében lévő Forest nevű erdő alapján formálódott. Ugyanebben az erdőben élt a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős kengurumama Kanga, a kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám Tigris, és persze mindnyájuk szeretett gazdája, - Micimackó legjobb barátja - Róbert Gida. Ebben az erdőben mindig történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos – hatéves -, mindig mindent rendbe hoz.
Az Érsekkert közepén, az egykori tónál „természetes színpadon” játszódik a világhírű mese. A gyermekközönség pedig testközelben élvezheti az előadást.
Dezsavű - Össztánc két részben
Ez a színdarab szavak nélkül meséli el mindazt, ami az elmúlt évszázadban, a csodálatos és rettenetes XX. században történt velünk.
A mozgásszínjáték szereplői egy társkereső klubként is szolgáló, lepusztult kávéházban akadnak össze véletlenül, egyetlen estére, és itt nyílik meg lábuk alatt a múltnak mélységesen mély kútja. A táncos szórakozóhelyen felzendülő zeneszámokra játsszák mozogják - táncolják el mindazt, ami szüleikkel, nagyszüleikkel és persze velük magukkal történt a megelőző száz esztendő alatt. Velük mozog - alakul -változik a sokat látott, sokszor átépített-alakított ódon kávéház, s amikor időutazásuk végeztével visszaérkeznek oda, ahonnan elindultak - noha nem mozdultak egy tapodtat sem - velük táncol a közönség is.(Békés Pál)
HAIR – musical
New Yorkban, a Biltmore Színházban, 1968. április 29-én szédületes világsiker vette kezdetét, ugyanis ezen a napon mutatták be a Brodway-n is a Hair című musicalt.
A Hair több, mint egy musical. A Hair kollektív memorandum, üvöltés és segélykiáltás, tiltakozás és kétségbeesett panasz, dühkitörés és szeretetsóvárgás. A musical a hatvannyolcas életérzést tükrözi, a hippik, a „virággyermekek” életstílusát vitte színpadra, lázadásukat a szexuális szabadságért, tiltakozásukat a vietnámi háború és a társadalmi kötöttségek ellen.
A Hair egy nemzedék kiszolgáltatottságának és ebből fakadó agressziójának lenyomata. Mindez ma már történelem, azonban a musical azóta klasszikussá és világsikerré lett.
A zseniális zene átmentette a Hairt-t az „utókornak”, hiába szűnt meg a darab közvetlen aktualitása.
A Hair lírai mű. A Hair: maga a lázadás, a mindenkori fiatalság szabadságkeresése, az önmegismerés himnusza.
Az egri előadás a gyökerekhez visszanyúlva a darab születésének szellemiségét megidézve keres kapcsolatot mai életérzésekkel, amihez segítséget ad az élőzene.
Rendező: CSIZMADIA TIBOR
Díszlet: Csanádi Judit, Jelmez: Kárpáti Enikő, Irodalmi munkatárs: Kőrösi Zoltán, Koreográfus: Bodor Johanna, Zenei vezető: Melis László, Magyar szöveg: Miklós Tibor Zenei munkatárs: Nagy Zoltán, Rendezőasszisztens: Lázár Rita
Szereplők:
„ A törzs ”
Fiúk: Gál Kristóf, Horváth Ferenc, Hüse Csaba , Lisztóczki Péter, Mészáros Máté, Rácz János, Szívós Győző, Tunyogi Péter
Lányok:Bozó Andrea, Dér Gabriella, Dimanopulu Afrodité, Ivády Erika, Kékkovács Mara m.v., Kovács Patrícia, Nagy Adrienn, Nádasy Erika
„ A megfigyelők” :
Balogh András, Blaskó Balázs, Kelemen Csaba, Pálfi Zoltán, Venczel Valentin,Vókó János
MICIMACKÓ
Micimackó története talán 1921. augusztusában kezdődött, amikor A. A. Milne fiának Christopernek a születésnapjára egy játékmackót ajándékozott, mely után karácsonyi ajándék volt Füles, majd Malacka. Kanga és Zsebibaba később lettek a gyerekszoba lakói. Milne egy esti mese sorozatot kezdett írni, ahol a történetek fiának és plüss állatainak kalandjairól szóltak.
A történet szerint régen valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó erdőben élt, saját kunyhójában. A Száz holdas pagony a Milnéék dél-angliai otthona közelében lévő Forest nevű erdő alapján formálódott. Ugyanebben az erdőben élt a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős kengurumama Kanga, a kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám Tigris, és persze mindnyájuk szeretett gazdája, - Micimackó legjobb barátja - Róbert Gida. Ebben az erdőben mindig történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos – hatéves -, mindig mindent rendbe hoz.
Az Érsekkert közepén, az egykori tónál „természetes színpadon” játszódik a világhírű mese. A gyermekközönség pedig testközelben élvezheti az előadást.
Dezsavű - Össztánc két részben
Ez a színdarab szavak nélkül meséli el mindazt, ami az elmúlt évszázadban, a csodálatos és rettenetes XX. században történt velünk.
A mozgásszínjáték szereplői egy társkereső klubként is szolgáló, lepusztult kávéházban akadnak össze véletlenül, egyetlen estére, és itt nyílik meg lábuk alatt a múltnak mélységesen mély kútja. A táncos szórakozóhelyen felzendülő zeneszámokra játsszák mozogják - táncolják el mindazt, ami szüleikkel, nagyszüleikkel és persze velük magukkal történt a megelőző száz esztendő alatt. Velük mozog - alakul -változik a sokat látott, sokszor átépített-alakított ódon kávéház, s amikor időutazásuk végeztével visszaérkeznek oda, ahonnan elindultak - noha nem mozdultak egy tapodtat sem - velük táncol a közönség is.(Békés Pál)
HAIR – musical
New Yorkban, a Biltmore Színházban, 1968. április 29-én szédületes világsiker vette kezdetét, ugyanis ezen a napon mutatták be a Brodway-n is a Hair című musicalt.
A Hair több, mint egy musical. A Hair kollektív memorandum, üvöltés és segélykiáltás, tiltakozás és kétségbeesett panasz, dühkitörés és szeretetsóvárgás. A musical a hatvannyolcas életérzést tükrözi, a hippik, a „virággyermekek” életstílusát vitte színpadra, lázadásukat a szexuális szabadságért, tiltakozásukat a vietnámi háború és a társadalmi kötöttségek ellen.
A Hair egy nemzedék kiszolgáltatottságának és ebből fakadó agressziójának lenyomata. Mindez ma már történelem, azonban a musical azóta klasszikussá és világsikerré lett.
A zseniális zene átmentette a Hairt-t az „utókornak”, hiába szűnt meg a darab közvetlen aktualitása.
A Hair lírai mű. A Hair: maga a lázadás, a mindenkori fiatalság szabadságkeresése, az önmegismerés himnusza.
Az egri előadás a gyökerekhez visszanyúlva a darab születésének szellemiségét megidézve keres kapcsolatot mai életérzésekkel, amihez segítséget ad az élőzene.
Rendező: CSIZMADIA TIBOR
Díszlet: Csanádi Judit, Jelmez: Kárpáti Enikő, Irodalmi munkatárs: Kőrösi Zoltán, Koreográfus: Bodor Johanna, Zenei vezető: Melis László, Magyar szöveg: Miklós Tibor Zenei munkatárs: Nagy Zoltán, Rendezőasszisztens: Lázár Rita
Szereplők:
„ A törzs ”
Fiúk: Gál Kristóf, Horváth Ferenc, Hüse Csaba , Lisztóczki Péter, Mészáros Máté, Rácz János, Szívós Győző, Tunyogi Péter
Lányok:Bozó Andrea, Dér Gabriella, Dimanopulu Afrodité, Ivády Erika, Kékkovács Mara m.v., Kovács Patrícia, Nagy Adrienn, Nádasy Erika
„ A megfigyelők” :
Balogh András, Blaskó Balázs, Kelemen Csaba, Pálfi Zoltán, Venczel Valentin,Vókó János
Forrás: Agria Játékok