2010. november 29.
Látogatók -ősbemutató a stúdiószínpadon
 |
Saárossy Kinga és Mészáros Sára főszereplésével tipikusan XX. századi emberi szenvedéstörténetet, egy egri történetet visz színpadra a Gárdonyi Géza Színház társulata. Az előadás szövegkönyve Kertész Lilly Mindent felfaltak a lángok c. önéletírása alapján készült, melyet Fábri Péter készített. Egri színpadra a rendező Blaskó Balázs dolgozta át Magyar Fruzsina dramaturg közreműködésével. A bemutató, amely ősbemutató, december 2-án 7 órakor lesz a stúdiószínpadon.
Saárossy Kinga és Mészáros Sára főszereplésével tipikusan XX. századi emberi szenvedéstörténetet, egy egri történetet visz színpadra a Gárdonyi Géza Színház társulata. Az előadás szövegkönyve Kertész Lilly Mindent felfaltak a lángok c. önéletírása alapján készült, melyet Fábri Péter készített. Egri színpadra a rendező Blaskó Balázs dolgozta át Magyar Fruzsina dramaturg közreműködésével. A bemutató, amely ősbemutató, december 2-án 7 órakor lesz a stúdiószínpadon.
Már 2005-ben, amikor első rendezésem ötlete felmerült, felajánlotta Csizmadia Tibor, vigyem színre Kertész Lilly: Mindent felfaltak a lángok című regényét. Aztán sorra jöttek a rendezések, de nem felejtettem el – mondja Blaskó Balázs rendező. Előtérbe helyeztük a történet egriségét. Az előadás alapötletét Pilisy Elemér fotógyűjteménye adta, amely a múlt század eleji Egert mutatja be. Lilly egy tárlat kapcsán mesél unokájának arról, hogyan vesztette el a háborúban a családját. A történet 1944. március 19-én, a németek megszállásával kezdődik, és a következő év augusztusában, Lilly Egerbe való visszatérésével fejeződik be. Azt mutatja be az előadás, hogy egy fiatal, éppen nővé érett, házassága küszöbén álló lány hogyan szakad ki a polgári biztonságot adó miliőből. Ez a család mindvégig ragaszkodott a magyarságához, a magyar kultúrtörténethez, Petőfi, Arany költészetéhez, és a nemzeti versekhez.
Olyan látványvilágot és teret idézünk a színpadra, amelyben nincsenek kellékek, hanem azt szeretnénk megmutatni, hogyan bánik az ember az emberrel. Szeretném megfogalmazni, hogy vannak alapvető emberi szabályok, mint a tisztelet, az emberség tiszteletben tartása, a méltóság. Fontos számomra, hogy Lilly milyen felelősséggel gondolkodik erről az időszakról, nem egy generációt, nem egy nemzetet tesz felelőssé, nem általánosít.
Karsai János olyan mozgásművészeti világot tár elénk, amely a képzeletünkre épít. A színészek kezéből egyik pillanatról a másikra virág lesz vagy éppen gépfegyver. A neves pantomimművész-mozgástervező szerint olyan folyamatokat kell végig vinni az előadásban, amelybe a színész bele tud helyezkedni. Ezért is tartottak a próbák kezdete előtt tréningeket. Úgy fogalmazta meg az olvasópróbán: ezt a darabot a mindenkori kiszolgálóknak és kiszolgáltatottaknak ajánlom. Bár nincsen teherautó vagy vagon a színpadon, de úgy kell játszanunk, hogy a történet a gesztusrendszerben, a színészek testtartásában, akár egy karlendítésben vagy arcjátékában jelenjen meg.
Jánoskuti Márta, jelmeztervező szerint ennek a kegyetlen történetnek az ábrázolása a színpadon nagyon nehéz, épp ezért kihívás. Mivel az előadás a szavak erejére hagyatkozik, s ennek megfelelően a látvány kicsit visszaszorul, stilizált helyszíneken zajlik a cselekmény. Eltekintettünk attól is, hogy naturalista módon jelenítsük meg a korra jellemző tárgyi és viselet-világot, s a koncentrációs táborok csíkos ruháit, vagy a kopaszságot.
Székely László, díszlettervező által létrehozott kifejező tér is nagyszerűen szolgálja az előadást, melyben a rendező egy fotókiállítás képei közé helyezi a történetet. A Pilisy Elemér fotógyűjteményéből válogatott régi egri képek idézik fel Lillyben (az írónőben) a múltat…
Kertész Lilly - Fábri Péter:
LÁTOGATÓK
színpadi játék egy felvonásban
Kertész Lilly Mindent felfaltak a lángok c. önéleti műve alapján színpadra írta: Fábri Péter
Egri színpadra alkalmazta: Blaskó Balázs
Az alapműről:
Egy emberi történet. Egy emberi szenvedéstörténet. Egy tipikusan XX. századi emberi szenvedéstörténet. Egy egri történet, nem tipikusan egri, de azért mélyen egri történet is.
1944 márciusa és 1945 áprilisa között egy húszéves egri polgárlány, Weisz Lili (Kertész Lilly) egy év alatt végigéli egy teljes emberi élet, több generáció kálváriaútját, tragikus stációkkal tagolt pokoljárását.
Egy egri polgári család holokauszt-története Kertész Lilly: Mindent felfaltak a lángok c. önéletírása.
A XX. század izzó poklában járt minden túlélőnek van egy személyes családtörténete, tanúságtétele. Ez a történet az Ő története.
A Látogatók c. színpadi műről:
Az alapmű történéssorának sűrített, drámai felmutatása a színház sajátos eszközeivel. Monológok által tagolt, főleg dialógusokra épülő cselekménysor, amely egy idillikus gyermekkori múltat és egy reálisan „hétköznapi” jelent ütköztet egy értelmetlen, abszurd, apokaliptikus egy év történetével.
Blaskó Balázs
Már 2005-ben, amikor első rendezésem ötlete felmerült, felajánlotta Csizmadia Tibor, vigyem színre Kertész Lilly: Mindent felfaltak a lángok című regényét. Aztán sorra jöttek a rendezések, de nem felejtettem el – mondja Blaskó Balázs rendező. Előtérbe helyeztük a történet egriségét. Az előadás alapötletét Pilisy Elemér fotógyűjteménye adta, amely a múlt század eleji Egert mutatja be. Lilly egy tárlat kapcsán mesél unokájának arról, hogyan vesztette el a háborúban a családját. A történet 1944. március 19-én, a németek megszállásával kezdődik, és a következő év augusztusában, Lilly Egerbe való visszatérésével fejeződik be. Azt mutatja be az előadás, hogy egy fiatal, éppen nővé érett, házassága küszöbén álló lány hogyan szakad ki a polgári biztonságot adó miliőből. Ez a család mindvégig ragaszkodott a magyarságához, a magyar kultúrtörténethez, Petőfi, Arany költészetéhez, és a nemzeti versekhez.
Olyan látványvilágot és teret idézünk a színpadra, amelyben nincsenek kellékek, hanem azt szeretnénk megmutatni, hogyan bánik az ember az emberrel. Szeretném megfogalmazni, hogy vannak alapvető emberi szabályok, mint a tisztelet, az emberség tiszteletben tartása, a méltóság. Fontos számomra, hogy Lilly milyen felelősséggel gondolkodik erről az időszakról, nem egy generációt, nem egy nemzetet tesz felelőssé, nem általánosít.
Karsai János olyan mozgásművészeti világot tár elénk, amely a képzeletünkre épít. A színészek kezéből egyik pillanatról a másikra virág lesz vagy éppen gépfegyver. A neves pantomimművész-mozgástervező szerint olyan folyamatokat kell végig vinni az előadásban, amelybe a színész bele tud helyezkedni. Ezért is tartottak a próbák kezdete előtt tréningeket. Úgy fogalmazta meg az olvasópróbán: ezt a darabot a mindenkori kiszolgálóknak és kiszolgáltatottaknak ajánlom. Bár nincsen teherautó vagy vagon a színpadon, de úgy kell játszanunk, hogy a történet a gesztusrendszerben, a színészek testtartásában, akár egy karlendítésben vagy arcjátékában jelenjen meg.
Jánoskuti Márta, jelmeztervező szerint ennek a kegyetlen történetnek az ábrázolása a színpadon nagyon nehéz, épp ezért kihívás. Mivel az előadás a szavak erejére hagyatkozik, s ennek megfelelően a látvány kicsit visszaszorul, stilizált helyszíneken zajlik a cselekmény. Eltekintettünk attól is, hogy naturalista módon jelenítsük meg a korra jellemző tárgyi és viselet-világot, s a koncentrációs táborok csíkos ruháit, vagy a kopaszságot.
Székely László, díszlettervező által létrehozott kifejező tér is nagyszerűen szolgálja az előadást, melyben a rendező egy fotókiállítás képei közé helyezi a történetet. A Pilisy Elemér fotógyűjteményéből válogatott régi egri képek idézik fel Lillyben (az írónőben) a múltat…
Kertész Lilly - Fábri Péter:
LÁTOGATÓK
színpadi játék egy felvonásban
Kertész Lilly Mindent felfaltak a lángok c. önéleti műve alapján színpadra írta: Fábri Péter
Egri színpadra alkalmazta: Blaskó Balázs
Az alapműről:
Egy emberi történet. Egy emberi szenvedéstörténet. Egy tipikusan XX. századi emberi szenvedéstörténet. Egy egri történet, nem tipikusan egri, de azért mélyen egri történet is.
1944 márciusa és 1945 áprilisa között egy húszéves egri polgárlány, Weisz Lili (Kertész Lilly) egy év alatt végigéli egy teljes emberi élet, több generáció kálváriaútját, tragikus stációkkal tagolt pokoljárását.
Egy egri polgári család holokauszt-története Kertész Lilly: Mindent felfaltak a lángok c. önéletírása.
A XX. század izzó poklában járt minden túlélőnek van egy személyes családtörténete, tanúságtétele. Ez a történet az Ő története.
A Látogatók c. színpadi műről:
Az alapmű történéssorának sűrített, drámai felmutatása a színház sajátos eszközeivel. Monológok által tagolt, főleg dialógusokra épülő cselekménysor, amely egy idillikus gyermekkori múltat és egy reálisan „hétköznapi” jelent ütköztet egy értelmetlen, abszurd, apokaliptikus egy év történetével.
Blaskó Balázs
