„Mesés álmot”, vagy „álommesét” próbálunk színpadra varázsolni – mondja Szegvári Menyhért, rendező. A daljáték megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg. A mű szereplői magyarok, törökök, cigányok. Ezek kényszerű együttélését „zavarja meg” a mindent felülíró szerelem. Nekem nagyon tetszenek azok a városképek, ahol egymás mellett van a félhold és a kereszt - teszi hozzá a rendező. - Azt szimbolizálják, hogy különböző hitű, nemzetiségű, kultúrájú emberek képesek a békés együttélésre, sőt a különböző kultúrák még gazdagíthatják is egymást. Ezt tudta Bartók és Kodály, és ezt tudta Huszka Jenő is.

Tunyogi Péter (Gül baba): Nagyon izgalmas történet, ráadásul versbe szedve, aminek van egy zeneisége, dallama; így a néző könnyebben ráhangolódik. Egy jeleneten belül azonban sokkal erősebben kell megfogalmazni azokat a történéseket, amikből felépül az előadás. Nehezíti, de ha megszokod a nyelvezetet, nagyon erőteljessé teszi. A Gül baba nem a klasszikus operett műfaját, hanem a daljáték és az operett közötti átmenetet képviseli. Van tánckar és kórus is a színpadon. Pici prózai jelenetek, de precízen, pontosan játszhatók, szépen követhetők a játék ívei.

Hüse Csaba (Gábor deák): Nagyon régen énekeltem operettben, inkább musicalekben léptem színpadra az elmúlt években. Eddig inkább táncoskomikusokat játszottam, most bonvivánként rengeteg dalt énekelek. A Gül babában gyönyörű dalok vannak, magyaros motívumokkal. Itt komoly énektudásra van szükség, ezért külön köszönet Nagy Erzsébet hangképző tanárnak, hogy annyit foglalkozott velem…Minden operettnek meg lehet találni a tartalmi vonalát, amit viszont halálosan komolyan kell venni. Ebben az előadásban is –mint majdnem minden operettben - a szerelem a lényeg: Gábor deák a szerelmével töltött egyetlen éjszakáért az életét adná.

Nádasy Erika (Rózsi, Mujkó felesége)
Éppen 25 éve vagyok színpadon. A pályám Kecskeméten a Gül babával kezdtem. Táncoltam, énekeltem a karban. Ha visszagondolok, az elmúlt 15 évben nem volt alkalmam játszani operettben, csak musicalekben. Ezért is örülök, hogy most benne vagyok a darabban Hálás szerep ez a mulatságos cigányasszony. Nemrég mutattuk be a Cigánykeret. Nem könnyű ehhez képest új gesztusokat használni.
Mujkóval amolyan „csavajda” életet élünk, se veled-se nélküled ez a kapcsolat. Ha az egyik szereti a másikat, akkor a másik épp nem. A Gül baba nagyon szórakoztató. Gül baba és a rózsakert is valójában létezett, mégis sok a mesei áthallás benne. A verses forma miatt azonban a szöveget szó szerint meg kell tanulni, különben nem jön ki a ritmus.

Kaszás Gergő (Mujkó)
Igazán romantikus előadás, ami megmozgatja az ember lelkét éneklés közben, reméljük a nézők lelkét is megfogja majd. Tudni kell róla, hogy ezt 1905-ben írta Huszka Jenő. Ez még a magyaros operettforma, verbunkosokkal, nyújtott ritmusokkal, rokonságban Erkel zenéjével. Témájában is magyaros, ugyanakkor egzotikus, amit nagyon szeretett az akkori közönség. Olvastam, hogy a bemutató előtt pár nappal Sziklay Kornél –aki Mujkót játszotta- vissza akarta adni a szerepet, mert kevésnek találta a dalait, kérte egy nap alatt írjanak neki egy számot, így született a Gül baba egyik legismertebb dala a „Darumadár fenn az égen…
Fedák Sári Huszka nagy szerelme volt, először visszautasította Leila szerepét, aztán látva a sikert, a 100. előadásnál jelentkezett, hogy mégis eljátszaná. Ezután még 150-szer játszották az előadást… Nagyon ünnepelt műfaj volt ez annak idején, a színészek igazi sztárnak számítottak.
Ez a szerep nagy kihívás, hiszen az egyszerű szituációkat is komolyan kell venni, nem lehet spórolni az energiákkal. Egyébként elárulhatom, én kértem meg Menyust, hagyj játsszam el Mujkót. 1,5-kétéves koromban ugyanis megtanította nekem édesapám a „Darumadárt”. Mindig nagy társaság járt hozzánk, én pedig cérnahangon énekeltem nekik. Egészen mostanáig nem is tudtam, hogy a Gül babának a betétdala… Apám 10 éve már nem él, ezért is kértem, hogy ha nincs ellenére a rendezőnek, szívesen játszanék az előadásban.