2011. október 9.
Káin és Ábel – első bemutató a nagyszínpadon
Az előadás címszerepét Portik Györffy András és Káli Gergő játssza, Saárossy Kinga, Marjai Virág és Venczel Valentin oldalán. A díszlet Székely László, a jelmez Molnár Gabriella munkája. A bemutató október 7-én lesz a Gárdonyi Géza Színházban.
-Emblematikus előadásnak szánom, azért is választottam az idei évad nyitóbemutatójának, mert modell értékű a szerkezete, az öt szereplő modellezi akár a magyar történelmet, akár egy családot, akár Magyarország közelmúltbeli történelmének bizonyos emblematikus pillanatait is rögzíti – beszél az előadásról Blaskó Balázs, rendező. A szereplők közötti összefüggésrendszer, a bibliai múltat is kifejezi, de abból az egymásra épülő folyamatokat, perspektívát nyújtanak a történelem keresztmetszetében, a múltból egészen napjainkig. Benne van a bibliai múlt, a Föld születése, az ember teremtésétől kezdődően, ami az örök állítás és tagadás, a megalkuvás és belenyugvás és a lázadás és ellenállás egymásra hatásából születik. És az ebből eredő értéken és minőségen, ez az örök harc a probléma magja a darabban. Ezt a modellt szeretnénk kibontani, ennek jelentéseit az előadásban. Van ez a különös figura, akiért a harc folyik, az állítás és tagadás, a tét Arabella. Az emlékek nélküli lény, aki megemelve a témát, akár lehet a magyar nemzet. Akiért a mindenkori hatalmat kiszolgáló erők és az örök ez ellen ható erők küzdenek, e kettő küzdelmének tárgya és célja a birtoklás, a nemzet vagy ország vezethetőségének kérdése. Ez a viszony folyamatosan alakul, változik a szereplők között. A megoldás, mint ahogyan az életben is, csak a megegyezés lehet. Hogy az élhető jövő érdekében az egyet nem értő erők is megtalálják azokat a kompromisszumokat, amelyek értékek mentén megadják a közös gondolkodás lehetőségét. Természetesen ebben szerelmi történet is van, egy idősebb pár egész egymás mellett töltött életének, összekovácsolásának történetét is hordozza, de az azonosság és a különbözőség egy házasságra kivetíthető összes problémája is szerepel. Ez fel is veti annak a lehetőségét, hogy folytatódni fog az utódokban, hiszen a kezdet egyben folytatása is valaminek, mint ilyen ismétli magát a történelem. Az élethelyzetek nem változnak, csak benne a szereplők. Ezért örökérvényű. Ezzel szeretném letenni a remélhetőleg 5 éves igazgatói peridus alapkövét, amire a következő évadokat építeni lehet.
A darabot Sütő András a 70-es években írta, az ősbemutatót ’76-ban tartották Kolozsvárott, két évvel később Beke Sándor rendezésében mutatták be Kecskeméten. A szövegkönyv kialakítása alapkérdés, ebben volt segítségemre Éry-Kovács András. Hordozza mindazt, amit születésekor is, az akkori politikai-társadalmi hatásokat fejezi ki, ezért is kellett hozzá nyúlni. Tömörítettük, hogy szolgálja az előadást és kifejezze az irodalmi értékét – mondja a rendező.
