A hat szereplős játék valójában három színészre épül, a másik három bizonyos pillanatokban továbblendíti a cselekményt. Persze a szerelemről szól, mindenki másba szerelmes, másra vágyik, mint akit kap. Szeretem magamat több műfajban is kipróbálni, még ha a zenés produkciókban érzem is igazán otthon magam.
Siegfried Geyer – Robert Katscher zenés vígjátéka mindenhol siker volt, ahol csak bemutatták. Nagyon jó darab, igazi színházi csemege, helyzetkomikumokra és a színészegyéniségekre épül. A rumbától a keringőig, a jazzen át sokféle zenei stílus jelenik meg benne. Nevettetve szórakoztat, bátran kijelenthetem, hogy nincs mély társadalmi mondanivalója. Ugyanakkor ez az ún. „könnyű” műfaj nem is olyan könnyű. Hiszen nem elég érthetően beszélni, énekelni, könnyedén táncolni, bírni kell fizikailag is… Ráadásul olyan rendező vagyok, aki a porszemet is észreveszi a színpadon. A zenés vígjáték milliméter műfaj. Egy tizedmásodperc késést sem engedhetünk meg, nagyon fontos a tempó tartása, különben az előadás elveszíti a feszességét. Azt szoktam mondani a színészeknek, hogy ha itt az ember nem abban a pillanatban áll fel amikor kell, akkor nem ül a poén.