2013. november 20.
Hippolyt, a lakáj a nagyszínpadon
Zágon István-Nóti Károly-Eisemann Mihály: HIPPOLYT, A LAKÁJ című zenés vígjátékát mutatja be november 22-én a Gárdonyi Géza Színház, Blaskó Balázs rendezésében, Vokó Jánossal a címszerepben.
Zágon István - Nóti Károly - Eisemann Mihály: HIPPOLYT, A LAKÁJ című zenés vígjátékát mutatja be november 22-én a Gárdonyi Géza Színház Blaskó Balázs rendezésében, Vókó Jánossal a címszerepben.
Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, életét azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni…
A "Hippolyt, a lakáj" az első magyar hangos filmek egyike. 1931-ben forgatták Kabos Gyulával és Csortos Gyulával a főszerepben, s népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ez az első hazai film, amelynek cselekménysora színpadra került. A darab sikere 1984-es ősbemutatója óta töretlen, gyakran bukkan fel színházaink repertoárjában. A történet változatlanul időszerű, hisz ki ne ismerné a mai "Schneider családokat", akik anyagiakban ugyan bővelkednek, de szellemiekben igencsak szegények maradtak.
Eisemann Mihály ismert, kedvelt dalai adnak zenei hátteret a vidám, de tanulságos történethez. Az újgazdag, parvenü világot kikacagtatóan leleplező alaptörténeti helyzet történelmen, társadalmi változásokon ível át Molière-től napjainkig, az Úrhatnám polgártól bulvárlapjaink pletykarovatainak ún. közéleti híreiig – fogalmaz Blaskó Balázs, rendező.
Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, életét azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni…
A "Hippolyt, a lakáj" az első magyar hangos filmek egyike. 1931-ben forgatták Kabos Gyulával és Csortos Gyulával a főszerepben, s népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ez az első hazai film, amelynek cselekménysora színpadra került. A darab sikere 1984-es ősbemutatója óta töretlen, gyakran bukkan fel színházaink repertoárjában. A történet változatlanul időszerű, hisz ki ne ismerné a mai "Schneider családokat", akik anyagiakban ugyan bővelkednek, de szellemiekben igencsak szegények maradtak.
Eisemann Mihály ismert, kedvelt dalai adnak zenei hátteret a vidám, de tanulságos történethez. Az újgazdag, parvenü világot kikacagtatóan leleplező alaptörténeti helyzet történelmen, társadalmi változásokon ível át Molière-től napjainkig, az Úrhatnám polgártól bulvárlapjaink pletykarovatainak ún. közéleti híreiig – fogalmaz Blaskó Balázs, rendező.