ÖT ÉVE KEZDŐDÖTT…
A város, amely befogadott egy színházat
Eger történelmi város, gazdag műemlékei, világhíres bora, csodálatos környezete a turisták százezreit vonzzák nyaranta. Maga a vár nemzet-történelmi múltunk büszkesége. Agria – Eger régies elnevezése – régmúltunk egyik legjelentősebb centruma; históriák és történelmi legendák ihletője. A vár 1552-es ostroma, Dobó István várkapitány és a hős egri vitézek emberfeletti párviadala a törökkel – nemzeti mítosz. Tinódi Lantos Sebestyén históriáséneke, vagy Balassi Bálint egri katonáskodásának évei, találkozása Losonczy Annával – iskolai tananyag.
Ötlet és megvalósulás
Domán Imrével már régóta tervezgettük egy nyári szabadtéri játék megszervezését, először 1972-ben kíséreltük meg a megvalósítást, sikertelenül. Helyszínünk, az egri vár gótikus palotája, ideális színházi háttér, valóságos díszlet. Színházat álmodni a nagyszerű történelmi eseményeket átélt falak közé: magánügy. Egy nyári színház megszületéséhez (egy jó helyszínen kívül) sajátos koncepcióra, egyedi műsorpolitikára, az ügy mellé sorakoztatható színésztársakra és mecénásra van szükség. A társadalmi igény segítette szándékainkat. 1975-ben az „egri csillagok” állása szerencsésen felénk, teatristák felé ragyogott. Heves megye és Eger város állami- és pártvezetősége zöld utat adott, létrejött az Agria Játékszín. Az indítástól kezdve különösen nagy segítséget nyújtott dr. Papp Lajos államtitkár: bizalma és biztatása nélkül nem létezne az Egri Várszínház.
A régi magyar színház nyomában
A történelmi helyszín és a drámai tényanyag színpadra állításának szándéka meghatározta azt a koncepciót, amely az egri Várszínházat minden más szabadtéri műhelytől megkülönböztethette. Régi drámai szövegemlékeink és a színházi hagyományaink újraértékelését vállaltuk feladatunkul. Ezzel a művészi programmal színháztörténetünk legkényesebb területére léptünk.
AZ ELSŐ HÁROM ÉV BEMUTATÓI
1975 Prof. Szentes Regináld: András kovács királysága (1780) – a gótikus palota előtt
1976 Heltai Gáspár: A nemes emberről és az ördögről (előjáték) – Dobó tér
Heltai Gáspár: Magyar dekameron (Ponciánus históriája, 1572) – a gótikus palota előtt
1977 Kertso Cirjék: Borka asszony és György deák (előjáték 1773-ból) Dobó tér
Székely János: Dózsa – monodráma – a Romkertben
Agriai históriák – hang- és fényjáték a Romkertben
Balassi Bálint: Szép magyar komédia (1587) és Balog-Fazekas:
Lúdas Matyi (1838) – a gótikus palota előtt
AZ 1988-AS JÁTÉKOK MŰSORÁN A KÖVETKEZŐ PRODUKCIÓK SZEREPELTEK:
A LÍCEUMBAN:
Aldobolyi-Szenes-Thomas: Charley nénje
Goldoni: Két úr szolgája
A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZBAN:
Vincent van Gogh
Petike, a kis tigris - bábelőadás
Mátyás király juhásza
AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN:
Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat
AZ ÉRSEKUDVARBAN:
Tabarin: Veszedelmes levelek
A DOBOS CUKRÁSZDÁBAN:
Operett és sanzon est
A BAZILIKÁBAN
A Budapesti Madrigál Kórus koncertje
Sebestyén János orgonaestje
Takács Klára ária- és dalestje
A Tomkins Énekegyüttes hangversenye
