Nem könnyű írni arról, amiről már többen elmondták illetve leírták véleményüket, amivel kapcsolatban idézték emlékeiket., legyen az a szívemhez legkedvesebb téma, életem meghatározó időszaka, a Gárdonyi Géza Színház története, a társulat újjászervezése. Ezzel a megjegyzéssel tamáskodtam, amikor Juhász Ferenc tanár úr, régi barátom felkeresett, hogy kapcsolódjam az általa indított sorozathoz, osszam meg emlékeimet, az én látásmódomban tegyem közzé az akkor történteket.

„Egyedülálló, ahogyan minden egyes számában komoly, elemző írásokat, gyermekek és felnőttek által írt színikritikákat közöl, sőt színházi különszámot is megjelentet.” - Gali László direktor szavait idéztem.

Alig néhány hete olvashatták a blogon Gajdó Tamás színháztörténész megnyitóját, az egri színházban a hivatásos magyar nyelvű színjátszás kezdetének 225. évfordulójára rendezett kiállításon. Huszonöt évvel ezelőtt, az 1990/91-es évadban a Gárdonyi Géza Színház Jókai Mór: Thália szekerén (Thespis kordéja) című két részes színjátékával köszöntötte a 200. évfordulót. Az évadot beharangozó kiadványban Gali László direktor párhuzamot vont a 200 évvel azelőtti és akkori idők között.

Harmadik évadját kezdi az újrainduló önálló Gárdonyi Géza Színház. A tervek szerint már teljes létszámmal, műszaki bázissal és költségvetési vértezetben kellene megjelennie – ha a színházalapítás bonyolult folyamatát nem kötötte volna gúzsba a krízis ugyanúgy, mint egész gazdasági-társadalmi életünket. Igazi öröm, hogy ebből az erőfeszítésből közönségünk ne érzékelhetett sokat, mert az előadásaink művészi arculatán nem hagyott nyomot.

Iskolások a színházban - színház az iskolában, egy személyes hangvételű fejezet

Gyerekek a nézőtéren és a színpadon 1989-2003