2012. február 17.
Gyémántokra lel Egerben
Sikerrel vették az első lépcsőfokot
Bár a színházi évad még korántsem ért véget, mégis érdemes számot vetni az eddigi munkáról. Félév-értékelőre kértük Topolánszky Tamást, a GG Tánc Eger vezetőjét.
– Összeállt a csapat?
– Fél év után nem lehet kész egy együttes, pont ez a szó lényege. Egy stációt vettünk, szerintem jól, de még az építkezés elején tartunk. Persze ehhez nagyon sok támogatást kapunk, és itt nem anyagiakra gondolok. Mindig van valaki, aki azt mondja: megpróbálok segíteni. Ez rengeteg erőt ad, hogy mi is valami pluszt tegyünk hozzá a saját munkánkhoz.
– Mi változott az elmúlt hónapok során?
– A kezdetektől szimpatikus, tehetséges fiatalok dolgoznak velem, s már most látszik: nagyon sokat értek. Mindannyian azon dolgozunk, hogy egyre komolyabb művészekké váljanak. Minden bemutatón ott vannak, ez szinte kötelező, hiszen a színház olyan fontos, mint az olvasás. Hiszek abban, hogy közösen kell dolgoznunk, nagyon nagy baj lenne, ha szeparálnánk magunkat. Kiváló vendégtanáraink voltak, kortárs technikákból és klasszikus balettből egyaránt. Legutóbb Grecsó Zoltán tartott továbbképzést kortárs technikából együttesünk számára, de a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei is bepillanthattak a munkánkba. Örömmel vettünk részt az újévi koncerten, s a GG Tánc Eger nemrég Gyöngyösön tartott egyfajta tánctörténeti bemutatót diákoknak Tóth Levente közreműködésével – mondhatom: nagy sikerrel.
– Nemrég – egy májusi bemutatóhoz kapcsolódóan – koreográfusi pályázatot hirdetett. Miért fontos ez?
– Alapvetően nyitott formában gondolkodom. Nekünk megvan az infrastrukturális hátterünk, e pályázattal pedig új lehetőségek nyílnak meg. A közönség színes előadást kap, a koreográfus bemutatkozhat, mi pedig számos új dolgot tanulhatunk. Egy ilyen együttesnek, amelyik önálló produkciókat mutat be, emellett pedig színházi előadásokon is közreműködik, egyáltalán nem haszontalan, ha a kortárs tánc és a klasszikus balett-alapokon túl járatos a néptánc terén, köze van a társastáncokhoz és nem riad vissza a mai divattáncoktól sem. Biztos vagyok benne, hogy lehet gyémántot találni.
– Mik a tervei a folytatásra?
– Február 15-étől újra műsoron A fából faragott királyfi, ami sok munkát igényel. Ilyen szempontból hálátlan műfaj a miénk, hiszen egy egyhónapos kihagyást nagyon érezni a próbán. A bemutató is komoly kihívás volt, ráadásul most már érettebb játékot kell mutatnunk. Emellett próbáljuk a Csíksomlyói passiót és készülünk a májusi stúdió-bemutatónkra. A Cirkuszhercegnőben pedig artista-kihívások is várnak ránk. Már ez is elég lenne, de biztos jön még feladat, mi pedig állunk elébe.
– Augusztusban úgy fogalmazott: szeretné, ha Egerbe érve „megdobbanna a szíve”. Az első évad felén túl érzi már a „dobbanást”?
– Nagyon sok szép pillanatot éltünk meg tavaly nyár óta. A közönség elfogadta és megszerette a csapatot, a színház falain belül is ezt érzem. Küzdelmes évad felén vagyunk túl, s úgy tűnik, küzdhetünk tovább. Ez egyrészt fantasztikus, másrészt viszont bízom benne, hogy mindenkinek lesz ereje tovább küzdeni.
Olaszországban folytatja ezután Kiss Levente
Tagcsere is történt a tánctagozatban: Kiss Levente (képünkön) Olaszországba költözött szerelméhez. A történet nem mindennapi: a táncművész tavaly a Costa Concordián ismerte meg kedvesét, a luxushajóról jött Egerbe dolgozni. A fiatalember akkor a hevesi megyeszékhelyet választotta, ám később mégis úgy döntött: kedveséhez költözik Itáliába. Levente utolsó próbája után elindult a fővárosba, s már a repülőhöz tartott, amikor megtörtént a katasztrófa. Szerencsére akkor már párja sem dolgozott a hajón. A kalandos életű fiatal helyét György László veszi át A fából faragott királyfi című előadásban és a GG Tánc Eger életében.
– Fél év után nem lehet kész egy együttes, pont ez a szó lényege. Egy stációt vettünk, szerintem jól, de még az építkezés elején tartunk. Persze ehhez nagyon sok támogatást kapunk, és itt nem anyagiakra gondolok. Mindig van valaki, aki azt mondja: megpróbálok segíteni. Ez rengeteg erőt ad, hogy mi is valami pluszt tegyünk hozzá a saját munkánkhoz.
– Mi változott az elmúlt hónapok során?
– A kezdetektől szimpatikus, tehetséges fiatalok dolgoznak velem, s már most látszik: nagyon sokat értek. Mindannyian azon dolgozunk, hogy egyre komolyabb művészekké váljanak. Minden bemutatón ott vannak, ez szinte kötelező, hiszen a színház olyan fontos, mint az olvasás. Hiszek abban, hogy közösen kell dolgoznunk, nagyon nagy baj lenne, ha szeparálnánk magunkat. Kiváló vendégtanáraink voltak, kortárs technikákból és klasszikus balettből egyaránt. Legutóbb Grecsó Zoltán tartott továbbképzést kortárs technikából együttesünk számára, de a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei is bepillanthattak a munkánkba. Örömmel vettünk részt az újévi koncerten, s a GG Tánc Eger nemrég Gyöngyösön tartott egyfajta tánctörténeti bemutatót diákoknak Tóth Levente közreműködésével – mondhatom: nagy sikerrel.
– Nemrég – egy májusi bemutatóhoz kapcsolódóan – koreográfusi pályázatot hirdetett. Miért fontos ez?
– Alapvetően nyitott formában gondolkodom. Nekünk megvan az infrastrukturális hátterünk, e pályázattal pedig új lehetőségek nyílnak meg. A közönség színes előadást kap, a koreográfus bemutatkozhat, mi pedig számos új dolgot tanulhatunk. Egy ilyen együttesnek, amelyik önálló produkciókat mutat be, emellett pedig színházi előadásokon is közreműködik, egyáltalán nem haszontalan, ha a kortárs tánc és a klasszikus balett-alapokon túl járatos a néptánc terén, köze van a társastáncokhoz és nem riad vissza a mai divattáncoktól sem. Biztos vagyok benne, hogy lehet gyémántot találni.
– Mik a tervei a folytatásra?
– Február 15-étől újra műsoron A fából faragott királyfi, ami sok munkát igényel. Ilyen szempontból hálátlan műfaj a miénk, hiszen egy egyhónapos kihagyást nagyon érezni a próbán. A bemutató is komoly kihívás volt, ráadásul most már érettebb játékot kell mutatnunk. Emellett próbáljuk a Csíksomlyói passiót és készülünk a májusi stúdió-bemutatónkra. A Cirkuszhercegnőben pedig artista-kihívások is várnak ránk. Már ez is elég lenne, de biztos jön még feladat, mi pedig állunk elébe.
– Augusztusban úgy fogalmazott: szeretné, ha Egerbe érve „megdobbanna a szíve”. Az első évad felén túl érzi már a „dobbanást”?
– Nagyon sok szép pillanatot éltünk meg tavaly nyár óta. A közönség elfogadta és megszerette a csapatot, a színház falain belül is ezt érzem. Küzdelmes évad felén vagyunk túl, s úgy tűnik, küzdhetünk tovább. Ez egyrészt fantasztikus, másrészt viszont bízom benne, hogy mindenkinek lesz ereje tovább küzdeni.
Olaszországban folytatja ezután Kiss Levente
Tagcsere is történt a tánctagozatban: Kiss Levente (képünkön) Olaszországba költözött szerelméhez. A történet nem mindennapi: a táncművész tavaly a Costa Concordián ismerte meg kedvesét, a luxushajóról jött Egerbe dolgozni. A fiatalember akkor a hevesi megyeszékhelyet választotta, ám később mégis úgy döntött: kedveséhez költözik Itáliába. Levente utolsó próbája után elindult a fővárosba, s már a repülőhöz tartott, amikor megtörtént a katasztrófa. Szerencsére akkor már párja sem dolgozott a hajón. A kalandos életű fiatal helyét György László veszi át A fából faragott királyfi című előadásban és a GG Tánc Eger életében.
Pócsik Attila
Forrás: Heves Megyei Hírlap