2009. május 12.
Fajmagyar és a tökéletes cig... ember - Mennyire görbe a színpadi tükör?
Nagyot szólt az utolsó Hírlap Színház. És nem csak a darabban eldördült lövés miatt.
Egyhetes erőltetett menetet követően a Hírlap-színház utolsó előadásával zárult az Évad az évadban rendezvénysorozata a Gárdonyi Géza Színházban. Máté Gábor Kossuth-díjas színész-rendező ötlete nyomán nem példa nélkül való, mégis úttörő vállalkozás a Hírlap-színház, amikor is egy hétfőn reggel megjelent írás nyomán estére színházi előadás születik. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az adott cikk jelenik meg a színpadon, hanem azt, hogy a megjelent írás, a történet, amit kollégáink leírnak, elindítják az alkotói fantáziát. Így hol kacagtató, hol elgondolkodtató, szuverén színházi alkotásokat láthat a nagyszámú érdeklődő. Az egy nap alatt megszülető produkció minden esetben tükröt, helyenként görbe tükröt tart mai magyar valóságunk elé. Most hétfőn bizony zavarba is jött a stúdiószínház széksorait zsúfolásig megtöltő közönség.
Hiszen a szorgos Hírlap-színház-látogatók megszokhatták, hogy önfeledt nevetés vár rájuk. Most sem kellett csalódniuk, de a kacagások mögött mindig fölsejlett valamely keserűség is. De tudjuk, a színház – ahogy az azt jelképező két maszk is bizonyítja – kétarcú. Ezúttal pedig olyan cikk volt az alapja a produkciónak, amely mindennapjaink egyik legégetőbb problémáját boncolgatja. A segélyből élő tömegek elkeseredettsége, a szegénység nyomán született bűnözés, egyesek szerint „cigánybűnözés”, és egyáltalán az ellentét a többségi és a kisebbségi társadalom között. Mind olyan gondok, amelyekkel egyelőre nem igazán sikerül megküzdenie a társadalomnak.
Máté Gábor és minitársulata tehát nehéz feladat elé került, amidőn ennyire húsbavágó és érzékeny témából kellett színielőadást produkálnia. Most nem is a mulattatás volt a céljuk, hanem hogy az elénk tartott tükörben mindinkább az általuk valósnak vélt kép mutatkozzék meg. Arra is ügyeltek, ha ezt a tükörlapot meghajlították is, akkor sem torz, sokkal inkább hangsúlyos kép rajzolódjon ki a foncsorozott üveglapon. Sommás ítéletet nem lehet ugyanis mondani egyetlen ember, népcsoport vagy etnikum fölött sem.
A történelem igen furcsa.
Bizony előfordulhat, hogy néhány évtized, évszázad múlva minden az ellenkezőjére fordul, s akik ma a többség fensőbbségével ítélkeznek, egyszer kénytelenek lesznek belekóstolni a kisebbségnek jutó keserű kenyér serclijébe.
Ötletekben, sziporkákban ez alkalommal sem volt hiány. Ilyenek voltak a remek, képzeletbeli majdani pártnevek, mint a Fajmagyarok Szövetsége, a FASZ, vagy a Magyar Kisebbségek Szocialista Pártja, a MAKISZOP. A karikírozott önkormányzati ülés jelenetei már vissza-visszaköszöntek ugyan korábbi Hírlap-színházi előadásokból, de színészeink ismét csak remekeltek. Mészáros Máté mint Ausztráliából ideszármazott aboriginál, vagy Ötvös András Doktor Ház szerepében frenetikus volt. Csakúgy, mint Vajda Milán, aki Füst Milán polgármestert hozta elénk, vagy Fekete Györgyi Zacc Béláné, Fekete Éva megszemélyesítőjeként, és Bozó Andrea, aki Mokk Katalinként jelent meg a színen. Nem beszélve Schruff Milánról, aki önfeláldozás gyanánt vállalta, hogy egy női petesejtet ültessenek belé. Ettől nemcsak világítani kezdett a sötétségben, de szerepe szerint lassan Péterből Petrává is avanzsált.
Emlékezetes perceket szerzett ismét Járó Zsuzsa, Mészáros Sára és Bányai Miklós is. Kaszás Gergő kihagyhatatlan e színházi élményekből. Ő – ha kisebb szerepekben látjuk is – motorja az előadásoknak. Görög László, akit, mint az előadás utolsó mondataiból megtudtuk, a Gárdonyi Géza Színház sajátjának tekint, ezúttal erős színpadi jelenléttel igen fontos gondolatokat közvetített hatásosan.
A Hírlap-színház évadbeli utolsó bemutatója nagyban különbözött a korábbiaktól. Kevesebb nevetés, mélyebb és filozofikus eszmefuttatások, problémafeltárás jellemezte. Lehet, néha talán egyoldalúan, ám szókimondóan nyúltak az alkotók a kényes témához, de – ahogy az az igazi színház feladata – tiszta fényű tükröt tartottak mindannyiunk elé.
A Hírlap-színház majd Pécsett folytatódik
Azzal, hogy Egerben egyelőre ez volt a Hírlap-színház utolsó bemutatója, még nem ért véget a sorozat, hiszen a POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) off-programjai közé is meghívták Máté Gábor minitársulatát. Itt az Új Dunántúli Napló egy aznapi cikke lesz az alapja az ott egy nap alatt születendő műnek, melyet június 12-én láthat a találkozó közönsége. De, mint Csizmadia Tibortól megtudtuk, a POSZT szinte minden napjára jut olyan program, amely az egri színházhoz kötődik. Mint már hírül adtuk, A velencei kalmár a versenyprogramban szerepel, s a színészek főznek, Bozó Andrea és Járó Zsuzsa is fakanalat ragad a Mecsekalján.
Hiszen a szorgos Hírlap-színház-látogatók megszokhatták, hogy önfeledt nevetés vár rájuk. Most sem kellett csalódniuk, de a kacagások mögött mindig fölsejlett valamely keserűség is. De tudjuk, a színház – ahogy az azt jelképező két maszk is bizonyítja – kétarcú. Ezúttal pedig olyan cikk volt az alapja a produkciónak, amely mindennapjaink egyik legégetőbb problémáját boncolgatja. A segélyből élő tömegek elkeseredettsége, a szegénység nyomán született bűnözés, egyesek szerint „cigánybűnözés”, és egyáltalán az ellentét a többségi és a kisebbségi társadalom között. Mind olyan gondok, amelyekkel egyelőre nem igazán sikerül megküzdenie a társadalomnak.
Máté Gábor és minitársulata tehát nehéz feladat elé került, amidőn ennyire húsbavágó és érzékeny témából kellett színielőadást produkálnia. Most nem is a mulattatás volt a céljuk, hanem hogy az elénk tartott tükörben mindinkább az általuk valósnak vélt kép mutatkozzék meg. Arra is ügyeltek, ha ezt a tükörlapot meghajlították is, akkor sem torz, sokkal inkább hangsúlyos kép rajzolódjon ki a foncsorozott üveglapon. Sommás ítéletet nem lehet ugyanis mondani egyetlen ember, népcsoport vagy etnikum fölött sem.
A történelem igen furcsa.
Bizony előfordulhat, hogy néhány évtized, évszázad múlva minden az ellenkezőjére fordul, s akik ma a többség fensőbbségével ítélkeznek, egyszer kénytelenek lesznek belekóstolni a kisebbségnek jutó keserű kenyér serclijébe.
Ötletekben, sziporkákban ez alkalommal sem volt hiány. Ilyenek voltak a remek, képzeletbeli majdani pártnevek, mint a Fajmagyarok Szövetsége, a FASZ, vagy a Magyar Kisebbségek Szocialista Pártja, a MAKISZOP. A karikírozott önkormányzati ülés jelenetei már vissza-visszaköszöntek ugyan korábbi Hírlap-színházi előadásokból, de színészeink ismét csak remekeltek. Mészáros Máté mint Ausztráliából ideszármazott aboriginál, vagy Ötvös András Doktor Ház szerepében frenetikus volt. Csakúgy, mint Vajda Milán, aki Füst Milán polgármestert hozta elénk, vagy Fekete Györgyi Zacc Béláné, Fekete Éva megszemélyesítőjeként, és Bozó Andrea, aki Mokk Katalinként jelent meg a színen. Nem beszélve Schruff Milánról, aki önfeláldozás gyanánt vállalta, hogy egy női petesejtet ültessenek belé. Ettől nemcsak világítani kezdett a sötétségben, de szerepe szerint lassan Péterből Petrává is avanzsált.
Emlékezetes perceket szerzett ismét Járó Zsuzsa, Mészáros Sára és Bányai Miklós is. Kaszás Gergő kihagyhatatlan e színházi élményekből. Ő – ha kisebb szerepekben látjuk is – motorja az előadásoknak. Görög László, akit, mint az előadás utolsó mondataiból megtudtuk, a Gárdonyi Géza Színház sajátjának tekint, ezúttal erős színpadi jelenléttel igen fontos gondolatokat közvetített hatásosan.
A Hírlap-színház évadbeli utolsó bemutatója nagyban különbözött a korábbiaktól. Kevesebb nevetés, mélyebb és filozofikus eszmefuttatások, problémafeltárás jellemezte. Lehet, néha talán egyoldalúan, ám szókimondóan nyúltak az alkotók a kényes témához, de – ahogy az az igazi színház feladata – tiszta fényű tükröt tartottak mindannyiunk elé.
A Hírlap-színház majd Pécsett folytatódik
Azzal, hogy Egerben egyelőre ez volt a Hírlap-színház utolsó bemutatója, még nem ért véget a sorozat, hiszen a POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) off-programjai közé is meghívták Máté Gábor minitársulatát. Itt az Új Dunántúli Napló egy aznapi cikke lesz az alapja az ott egy nap alatt születendő műnek, melyet június 12-én láthat a találkozó közönsége. De, mint Csizmadia Tibortól megtudtuk, a POSZT szinte minden napjára jut olyan program, amely az egri színházhoz kötődik. Mint már hírül adtuk, A velencei kalmár a versenyprogramban szerepel, s a színészek főznek, Bozó Andrea és Járó Zsuzsa is fakanalat ragad a Mecsekalján.
Egres Béla
Forrás: heol.hu
