Teljes telt ház. Zsótér Sándor, a rendező egy oszlop mögött húzódik meg, az előadás végéig ott is marad, időnként eltűnik, majd újra felbukkan. Az első felvonás nekem nem tűnik olyan erősnek, mint az utolsó egri előadáson. (Lásd A Maya ma este című bejegyzést!) Kicsit megijedek ettől, de a második rész már "tökéletes". A páholyomban egy Pápáról érkezett házaspár ül még, szünetben kérdezem őket, azt mondják másra számítottak, de nem érzik rosszul magukat. Előadás közben végig figyelem a közönséget is, mindenhol mosolygó arcok - tetszik nekik. A végén hosszú, lelkes taps. A pápaiak most maguktól mondják: adjam át a gratulációjukat külön a rendezőnek, a színészeknek és a zenekarnak!