2010. július 5.
„Munkás és sikeres volt az elmúlt évad.”
– interjú Csizmadia Tibor színigazgatóval
 |
Mint ahogyan azt a magas szakmai elismerések és díjak is mutatják, az utóbbi években az egri Gárdonyi Géza Színház az ország egyik meghatározó társulatává nőtte ki magát. A 2009/2010-es évad lezárását követően kérdeztük Csizmadia Tibor igazgatót az elmúlt esztendőről, előadásokról, tapasztalatokról és a következő egy évről.
EgriSzín: Több sikeres bemutató, Hírlap-színház, díjak és elismerések a színészeknek és a színháznak, növekvő nézőszám. Sikeres évet zárt a Gárdonyi Géza Színház.
Nagyon munkás és nagyon sikeres évadot. Munkás abból a szempontból, mert úgy kezdtünk egy produkciót, hogy már az előtte való évad végén előkészítettük azt. Tehát hamar volt az első bemutatónk a stúdióban, a Bifidus Essensis, és most is még az évadzáró után próbáljuk Csiky Gergely Proletárok c. darabját, aminek a bemutatója a következő évadban lesz. Egy elnyújtott évad van a hátunk mögött, de a munka eredményes volt a nézőszám és a díjak tekintetében is.
EgriSzín: Az a Requiem is szerepel a következő évad előadásai között, amely már most kész állapotban van.
Ez így van. A Tavaszi Fesztiválon és a táncbérletben már bemutattuk, ahol jó visszajelzéseket kaptunk, úgyhogy semmi nem akadályozott meg abban, hogy a következő évadban a bérletvásárlók is találkozzanak vele.
EgriSzín: Ez azt is jelenti, hogy a következő évad a színészek és a rendezők szempontjából kicsit szellősebb, nyugodtabb is lesz?
Matematikailag azt gondoljuk, hogy igen, de amikor a gyakorlatban megnézzük, hogy hány előadás és bemutató lesz, illetve hogy milyen feladatok elé nézünk, az azt jelenti, hogy ismét munkás évadunk lesz. Különösen azért, mert nagyon sok a meghívásunk, és azokat szeretnénk teljesíteni. Az őszi szezonban Łódź-ba és Plzeňbe várnak, de itthon a Vidor Fesztiválon, a Tháliában a Rivalda Fesztiválon szerepelünk, úgyhogy az évad eleje elég komoly megterhelést jelent majd. A Nemzeti Táncszínházban is bemutatjuk a La Fontaine írta Állatmeséket az Állatok Világnapján, és a Csörgess meg! c. előadásból egy szériát játszunk Tatabányán.
EgriSzín: Ha már a Csörgess meg!-nél tartunk, az évadzárón elhangzott, hogy tervezik a folytatást.
Hivatal-Színház címen csinálunk egy folytatást, amely ugyanilyen játékmódra épülne, de nem a mobiltelefonálásról, hanem a hivatal és a hivatali ügyintézés csapdáiról szól majd.
EgriSzín: 2008-ban arra a kérdésre, hogy mit szeretne még Egerben megvalósítani, azt nyilatkozta, hogy az ország egyik legjobb színházává akarja tenni az egrit. Ezt sikerült elérni, vagy azért még van mit tenni ennek érdekében?
Ennek érdekében folyamatosan van mit tenni. Nem is két évvel ezelőtt, hanem akkor, amikor elkezdtem itt a munkám, azt mondtam, hogy nem érdemes kisebb célt kitűzni magunk elé, mint hogy mi legyünk az ország egyik legjobb színháza. Ezen dolgozunk folyamatosan, és bízom benne, hogy az elismerések és a díjak is igazolják, hogy jó színház a Gárdonyi, és ha összehasonlítjuk a többivel, akkor lehet, hogy a legjobbak között van.
EgriSzín: Felsorolva az elmúlt évad előadásait azt mondta, hogy összességében elégedett, de a Szentivánéji álom kapcsán némi kritikát is megfogalmazott.
Mindenekelőtt azért elmondanám, hogy ott is jó nézőszámot és előadásokat produkáltunk. Egy hiányérzetem volt olyan szempontból, hogy külföldi rendezővel dolgoztunk, aki bemutató után nem tudta gondozni az előadását, nem tudott ránézni. Ez hiányzott, ami nem tett jót a produkció színvonalának.
EgriSzín: A következő évad bemutatóit figyelve láthatjuk, hogy több darabbal is fordulnak a gyermekekhez, fiatalokhoz. Milyen szerepet tölthet be a színház egy, még kiforratlan ifjú életében?
Mi, akik csináljuk a színházat, azt gondoljuk, hogy ez egy csodálatos varázslat. Kapunk is ilyen visszajelzéseket. Elsősorban a gyerekektől akkor, amikor ők közvetlenül reagálnak azokra a dolgokra, amelyek a színpadon történnek. Elámulnak a látványvilágon, vagy önfeledten nevetnek akkor, amikor viccesebb jelenetet látnak. Bekapcsolódnak a játékba, amikor erre felszólítást kapnak. Ez egy nagyon élő kapcsolat színház és néző között. Fontos a gyerekeknek játszani, mert úgy gondoljuk, hogy mi így részesei lehetünk egy kicsit a nevelésüknek is.
EgriSzín: Áttérve a felnőtt korosztályra, ön szerint az egriek mennyire fogadják be és gondolják magukénak a többször kísérletező, a modern színjátszás elemeit rendszeresen alkalmazó Gárdonyi Géza Színházat?
Nem gondolom, hogy kísérletező színház lennénk. Egy olyan társulat vagyunk, amelyik megpróbál napi, érvényes dolgokat a színpadra állítani akkor is, amikor olyan műfajról van szó, ami esetleg bizonyos panelekből építkezik – gondolok itt a Mayára. A Maya egy olyan színházi előadás, amely egy operetten alapszik, és egy operettet is állított a színpadra a rendező. Kétségkívül felkavart bizonyos érzéseket, különösen azokét, akik azt várták, hogy a klasszikus eszközök, vagy táncban a családi figurák – ez a kettőt jobbra, kettőt balra koreográfia – jelennek meg. Itt sokkal több gondolat és mélység van. De nem csak magában a rendezésben, hanem a darabban is.
EgriSzín: Jelentős fesztiválok házigazdája is volt a színház. Kiemelve a Quartet Fesztivált, hogyan értékeli ezt a sorozatot?
A Quartet valójában még nem is ért véget, hiszen nyáron Belgrádban még bemutatjuk azt a produkciót, amely egy kétéves folyamat eredményeként született meg a francia rendező vezetésével, és két színészünkkel: Nádasy Erikával és Sata Árpáddal. Amikor ősszel itt volt a fesztivál, akkor úgy éreztem, hogy sikerült egy olyan nemzetközi, túlzás nélkül ünnepet létrehozni, ahol minden résztvevő nemzet fia jól érezte magát, és ez átsugárzódott az egri közönségre is. A nézők jól fogadták az előadásokat és a kísérő rendezvényeket, ahol találkozhattak egymással a különböző kultúrák.
EgriSzín: Lesz-e változás a társulat összetételében a következő évadban?
Lesznek távozóink. Mészáros Máté elfogadta a Vígszínház invitálását, tehát ő a fővárosban lesz állandó tag. Ennek ellenére láthatjuk majd Egerben is, hiszen a Proletárokban és az előző évad áthozott előadásaiban még játszik. Mészáros Máté mellett még elhagyja a társulatot Bányai Miklós, illetve a táncos-koreográfus Túri Lajos is. Érkezőink nem lesznek. Ez egyrészt a korlátozott anyagi lehetőségeinknek is köszönhető, de a társulatban rejlő további színészi lehetőségek sem indokolják a pótlást. Természetesen az elmenők személye, személyisége hiányozni fog.
Nagyon munkás és nagyon sikeres évadot. Munkás abból a szempontból, mert úgy kezdtünk egy produkciót, hogy már az előtte való évad végén előkészítettük azt. Tehát hamar volt az első bemutatónk a stúdióban, a Bifidus Essensis, és most is még az évadzáró után próbáljuk Csiky Gergely Proletárok c. darabját, aminek a bemutatója a következő évadban lesz. Egy elnyújtott évad van a hátunk mögött, de a munka eredményes volt a nézőszám és a díjak tekintetében is.
EgriSzín: Az a Requiem is szerepel a következő évad előadásai között, amely már most kész állapotban van.
Ez így van. A Tavaszi Fesztiválon és a táncbérletben már bemutattuk, ahol jó visszajelzéseket kaptunk, úgyhogy semmi nem akadályozott meg abban, hogy a következő évadban a bérletvásárlók is találkozzanak vele.
EgriSzín: Ez azt is jelenti, hogy a következő évad a színészek és a rendezők szempontjából kicsit szellősebb, nyugodtabb is lesz?
Matematikailag azt gondoljuk, hogy igen, de amikor a gyakorlatban megnézzük, hogy hány előadás és bemutató lesz, illetve hogy milyen feladatok elé nézünk, az azt jelenti, hogy ismét munkás évadunk lesz. Különösen azért, mert nagyon sok a meghívásunk, és azokat szeretnénk teljesíteni. Az őszi szezonban Łódź-ba és Plzeňbe várnak, de itthon a Vidor Fesztiválon, a Tháliában a Rivalda Fesztiválon szerepelünk, úgyhogy az évad eleje elég komoly megterhelést jelent majd. A Nemzeti Táncszínházban is bemutatjuk a La Fontaine írta Állatmeséket az Állatok Világnapján, és a Csörgess meg! c. előadásból egy szériát játszunk Tatabányán.
EgriSzín: Ha már a Csörgess meg!-nél tartunk, az évadzárón elhangzott, hogy tervezik a folytatást.
Hivatal-Színház címen csinálunk egy folytatást, amely ugyanilyen játékmódra épülne, de nem a mobiltelefonálásról, hanem a hivatal és a hivatali ügyintézés csapdáiról szól majd.
EgriSzín: 2008-ban arra a kérdésre, hogy mit szeretne még Egerben megvalósítani, azt nyilatkozta, hogy az ország egyik legjobb színházává akarja tenni az egrit. Ezt sikerült elérni, vagy azért még van mit tenni ennek érdekében?
Ennek érdekében folyamatosan van mit tenni. Nem is két évvel ezelőtt, hanem akkor, amikor elkezdtem itt a munkám, azt mondtam, hogy nem érdemes kisebb célt kitűzni magunk elé, mint hogy mi legyünk az ország egyik legjobb színháza. Ezen dolgozunk folyamatosan, és bízom benne, hogy az elismerések és a díjak is igazolják, hogy jó színház a Gárdonyi, és ha összehasonlítjuk a többivel, akkor lehet, hogy a legjobbak között van.
EgriSzín: Felsorolva az elmúlt évad előadásait azt mondta, hogy összességében elégedett, de a Szentivánéji álom kapcsán némi kritikát is megfogalmazott.
Mindenekelőtt azért elmondanám, hogy ott is jó nézőszámot és előadásokat produkáltunk. Egy hiányérzetem volt olyan szempontból, hogy külföldi rendezővel dolgoztunk, aki bemutató után nem tudta gondozni az előadását, nem tudott ránézni. Ez hiányzott, ami nem tett jót a produkció színvonalának.
EgriSzín: A következő évad bemutatóit figyelve láthatjuk, hogy több darabbal is fordulnak a gyermekekhez, fiatalokhoz. Milyen szerepet tölthet be a színház egy, még kiforratlan ifjú életében?
Mi, akik csináljuk a színházat, azt gondoljuk, hogy ez egy csodálatos varázslat. Kapunk is ilyen visszajelzéseket. Elsősorban a gyerekektől akkor, amikor ők közvetlenül reagálnak azokra a dolgokra, amelyek a színpadon történnek. Elámulnak a látványvilágon, vagy önfeledten nevetnek akkor, amikor viccesebb jelenetet látnak. Bekapcsolódnak a játékba, amikor erre felszólítást kapnak. Ez egy nagyon élő kapcsolat színház és néző között. Fontos a gyerekeknek játszani, mert úgy gondoljuk, hogy mi így részesei lehetünk egy kicsit a nevelésüknek is.
EgriSzín: Áttérve a felnőtt korosztályra, ön szerint az egriek mennyire fogadják be és gondolják magukénak a többször kísérletező, a modern színjátszás elemeit rendszeresen alkalmazó Gárdonyi Géza Színházat?
Nem gondolom, hogy kísérletező színház lennénk. Egy olyan társulat vagyunk, amelyik megpróbál napi, érvényes dolgokat a színpadra állítani akkor is, amikor olyan műfajról van szó, ami esetleg bizonyos panelekből építkezik – gondolok itt a Mayára. A Maya egy olyan színházi előadás, amely egy operetten alapszik, és egy operettet is állított a színpadra a rendező. Kétségkívül felkavart bizonyos érzéseket, különösen azokét, akik azt várták, hogy a klasszikus eszközök, vagy táncban a családi figurák – ez a kettőt jobbra, kettőt balra koreográfia – jelennek meg. Itt sokkal több gondolat és mélység van. De nem csak magában a rendezésben, hanem a darabban is.
EgriSzín: Jelentős fesztiválok házigazdája is volt a színház. Kiemelve a Quartet Fesztivált, hogyan értékeli ezt a sorozatot?
A Quartet valójában még nem is ért véget, hiszen nyáron Belgrádban még bemutatjuk azt a produkciót, amely egy kétéves folyamat eredményeként született meg a francia rendező vezetésével, és két színészünkkel: Nádasy Erikával és Sata Árpáddal. Amikor ősszel itt volt a fesztivál, akkor úgy éreztem, hogy sikerült egy olyan nemzetközi, túlzás nélkül ünnepet létrehozni, ahol minden résztvevő nemzet fia jól érezte magát, és ez átsugárzódott az egri közönségre is. A nézők jól fogadták az előadásokat és a kísérő rendezvényeket, ahol találkozhattak egymással a különböző kultúrák.
EgriSzín: Lesz-e változás a társulat összetételében a következő évadban?
Lesznek távozóink. Mészáros Máté elfogadta a Vígszínház invitálását, tehát ő a fővárosban lesz állandó tag. Ennek ellenére láthatjuk majd Egerben is, hiszen a Proletárokban és az előző évad áthozott előadásaiban még játszik. Mészáros Máté mellett még elhagyja a társulatot Bányai Miklós, illetve a táncos-koreográfus Túri Lajos is. Érkezőink nem lesznek. Ez egyrészt a korlátozott anyagi lehetőségeinknek is köszönhető, de a társulatban rejlő további színészi lehetőségek sem indokolják a pótlást. Természetesen az elmenők személye, személyisége hiányozni fog.
Magyar Krisztián
Forrás: EgriSzín
