2013. április 2.
Egy ember tragédiája a szoknyák alatt
Henri de Touluse-Lautrec életéről szól az egri Gárdonyi Géza Színház új bemutatója
Henri de Toulouse-Lautrec plakáttervező munkáit az egész világ ismeri, a Gárdonyi Géza Színház bemutatója a neves művész életét mutatja be, a tánc nyelvén.
A XIX. századi Franciaországba, Párizs írók, művészek és festők körében népszerű mulatónegyedébe kalauzol a Gárdonyi Géza Színház tánctagozata, a GG Tánc Eger legutóbbi bemutatója, a Moulin Rouge. A darab a neves festő és plakáttervező, Henri de Toulouse-Lautrec életét kíséri végig. A művész szülei első fokú unokatestvérek voltak, mi több, egy ritka betegség hordozói: fiúk tömött csontúsággal született. Mindössze 152 centiméter magasra nőtt, teste erősen aránytalan volt: a törzs méretei megfeleltek egy egészséges felnőtt törzsméreteinek, de végtagjai feltűnően rövidek, kezei, lábai kicsik, ujjai tömpék voltak. Orvosi tanácsra mindig kalapot viselt, álla fejletlenségét szakállával takarta. A rendkívül népszerű és sikeres alkotó életét meghatározta a bohém világ, a könnyű nők és az alkohol, valamint, hogy apja még gyermekkorában elfordult tőle. Az egri előadás e különös, rendkívül tehetséges művész életét mutatja be. A téma nem véletlenül népszerű: több könyv és film foglalkozott már Toulouse-Lautreckel, akinek nevéhez számos anekdota is fűződik. A Topolánszky Tamás rendezte és koreografálta produkció mégis más: egy összművészeti kavalkád. Már a darab elején látható, hogy a videóanimáció szerves része a cselekménynek, a háttérvásznon megjelenő képek kiegészítik, segítik az előadást, de nem vonják el a figyelmet. A György László által megformált gyermek főszereplő bátran játszik társaival, egy súlyos baleset bekövetkeztéig. Életét ezután a szenvedés, a kórház és az orvosok töltik ki. Az ötletes időugrás után (a fehér ruhások tömegéből hirtelen már a felnőtt Lautrceket látjuk) kiderül: az arctalan arisztokrácia kitaszítja a fiatalembert (Bárány Péter), aki a Montmartre-ba költözik, s innentől élete egyre inkább hasonul bohém barátaiéhoz. A vöröslámpás negyedet Baran Grezgorz harmonikajátéka és az egyszerűen, de ötletesen variálható díszlet (Mira János munkája) hozza el a nézőknek. A publikum Lautreckel együtt les a szoknyák alá..., a lányok forognak, cigánykereket hánynak, a lábak az egekben. Igazi csúcspontot jelentő kánkánnal ér véget az első rész, s tudjuk: a Moulin Rouge volt Toulouse-Lautrec igazi élete. Érdemi emberi kapcsolata eddig csak anyjával (Kelem Dorottya) volt, a szerető(k) mindössze a testiséget jelentik. A mámorral együtt jár a szesz, a szer és a szex, míg rátalál a szerelem (Tóth Karolina), s a művész a gyengédség megjelenésével ember, s nem kripli többé. A függőség azonban komoly, s az évekig tartó éjszakázás és az abszint nem múlik el nyomtalanul. Hallucinációk gyötrik, az elvonókúra sem segít rajta, végül édesanyja birtokán hal meg. Az előadás következetesen használja a technikát, feltűnnek a híres plakátok, festmények, amelyeket sokszor a néző előtt alkot meg a művész. Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskola modern tánccsoportjának tagjaival valódi élettel telik meg a színpad. Borbély Vali (korábbi revütáncos) sors-múzsája vezeti végig az előadást, pontosan meghatározva annak ritmusát. Egyedül a próza alatt fészkelődik a néző, Aristude Braunt (Nagy Csaba) feleslegesen beszél, tánccal erősebb lett volna a jelenet. A képváltások, a fények használata ellenben élményt adnak, a hamuszürke temetéstől a Moulin Rouge pompájáig. Mert Lautrec halálával nem állt meg a show, noha egy fontos színnel kevesebb lett.
A Hírlap tapsa Bárány Péteré
Végzős főiskolásként csatlakozott a GG Tánc Eger csapatához e produkció erejéig Bárány Péter, aki a felnőtt Toulouse-Lautrecet alakítja. A fiatal művész igazi életpályát kell bemutasson: a bohém világban szórakozó, ugyanakkor szüntelenül a kirekesztettségtől – jogosan – félő emberét, aki bár népszerű a maga korában, nem számíthat valós kapcsolatra. Mindezt ráadásul örökké sántítva, bottal a kézben, egy egész estés táncjátékban. Arcán örökkön ott a szenvedés és a gyötrelem, egy-egy pillanat számára a boldogság. Igazi élmény a kábulat-jelenet, amely – mint a próbákon kiderült – nem is veszélytelen.
A Hírlap tapsa Bárány Péteré
Végzős főiskolásként csatlakozott a GG Tánc Eger csapatához e produkció erejéig Bárány Péter, aki a felnőtt Toulouse-Lautrecet alakítja. A fiatal művész igazi életpályát kell bemutasson: a bohém világban szórakozó, ugyanakkor szüntelenül a kirekesztettségtől – jogosan – félő emberét, aki bár népszerű a maga korában, nem számíthat valós kapcsolatra. Mindezt ráadásul örökké sántítva, bottal a kézben, egy egész estés táncjátékban. Arcán örökkön ott a szenvedés és a gyötrelem, egy-egy pillanat számára a boldogság. Igazi élmény a kábulat-jelenet, amely – mint a próbákon kiderült – nem is veszélytelen.
Pócsik Attila
Forrás: Heves Megyei Hírlap