Április 29. a Tánc világnapja, melyet 1983 óta minden évben Jean Georges Noverre (1727-1810) francia táncos és balettművész születésnapján tartanak. Az egri Gárdonyi Géza Színházban a világnapot április 30-án A kaméliás hölgy című romantikus történettel ünnepelték, Barta Dóra rendezésében. Ebben a darabban is táncolt egy fiatal, 22 éves tehetség, Barta Dóra felfedezettje: Horváth Zita. A tánc világnapja alkalmából az Egri Krónika vele készített egy villáminterjút.

Mint ahogyan azt a magas szakmai elismerések és díjak is mutatják, az utóbbi években az egri Gárdonyi Géza Színház az ország egyik meghatározó társulatává nőtte ki magát. A 2009/2010-es évad lezárását követően kérdeztük Csizmadia Tibor igazgatót az elmúlt esztendőről, előadásokról, tapasztalatokról és a következő egy évről.

Nem telefonálnak, dehogy. Zsonglőrködnek a parányi kütyüvel. Esemeseznek, mobiloznak, lógnak az apró készüléken, soha meg nem szakítva a csevegések áradatát. Mert mobilon kommunikálni: világnézet. A legeslegújabb kor egyik szimbóluma.

Az első megdöbbenés után a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) közönségét egyre inkább magával ragadta a Zsótér Sándor által színpadra varázsolt operett, a Maya előadása.

Pécs ilyenkor június első felében immár tíz éve mindig nyüzsgő művészforgataggá válik. Lépten-nyomon színészekkel, rendezőkkel, igazi nagyságokkal találkozhat az idelátogató.
Ilyenkor zajlik ugyanis az országos színházi találkozó, közismert nevén a POSZT, melyet idén immár tizedik alkalommal rendeznek meg.

Teljes telt ház. Zsótér Sándor, a rendező egy oszlop mögött húzódik meg, az előadás végéig ott is marad, időnként eltűnik, majd újra felbukkan. Az első felvonás nekem nem tűnik olyan erősnek, mint az utolsó egri előadáson. (Lásd A Maya ma este című bejegyzést!) Kicsit megijedek ettől, de a második rész már "tökéletes". A páholyomban egy Pápáról érkezett házaspár ül még, szünetben kérdezem őket, azt mondják másra számítottak, de nem érzik rosszul magukat. Előadás közben végig figyelem a közönséget is, mindenhol mosolygó arcok - tetszik nekik. A végén hosszú, lelkes taps. A pápaiak most maguktól mondják: adjam át a gratulációjukat külön a rendezőnek, a színészeknek és a zenekarnak!