A Hírlap-Színház rendszeres látogatói megszokhatták már, hogy gyakorta bugyi – de hogy ne legyünk hímsoviniszták – alsógatya sem marad szárazon.

A főiskoláról egyenesebb út vezet, de nem bántam meg, hogy a nehezebb jutott nekem – mondja Bozó Andrea, a népszerű egri színésznő, aki Jászai Mari-díjat vehetett át nemzeti ünnepünkön.

Ugye mindenki emlékszik Rejtőnél az igazi Trebicsre!? Most Egerbe az igazi Horváth úr jött el, hogy megnézze Kerti mulatság – írók a fogason című prózamusicaljének, előadását, melynek egyik fő alakja valamelyest ő maga.

„Figyelem! Ne közelítsük az alábbi művet a jó öreg Sztanyiszlavszkíj mester iskolájában tanult elvárások szerént, mert ez gátja lesz az élvezetnek. Ne várjunk társadalmi mondandót, írói üzenetet. Ne várjunk semmit. Dőljünk hátra kissé, tartsuk a kéziratot a lehető legmesszebb a szemtől, s legközelebb a szívhez, gyomorhoz és lejjebb. Nem baj, ha képtelenség.” – szól Horváth Péter, a darab írója műve legelején.

Zsótér Sándor jól kifőzött valamit, amit le is nyomott a torkunkon. Szokatlan hozzávalókból készített furcsa, új ízektől izgalmas főztet, ami emlékeztet az eredetire.

Zsótér megrendezte a József Attilában a Hamletet. Következő munkája Egerben a Maya című operett volt. S miért ne? Tragédiának és operettnek egyként célkitűzése emberi drámákat és jellemeket tükrözni. Csak a rutinos henyeség, a komolytalanul értelmezett üzleti szellemű színház hisz a szakosítható munkamegosztásban.