Az operett egy varázslatos világba vezeti az embert: egy olyanba, amelyben szabad utat kapnak az érzelmek, amelyben a végén mindig minden jóra fordul, amelyben a jók elnyerik jutalmukat, a rosszak büntetésüket, és olyan jó lenne azt hinni, hogy ez a világ eljöhet nekünk. El is jöhet: a színpadon este héttől tízig a könnyű álom, a bódító érzelmek, a csillogó fény, a terjengős érzelem kapja a főszerepet. Igény szerint – ha meg tudjuk fizetni. S csak szeretnénk nem észrevenni, hogy a folytonos mosoly mögött nem valós emberi érzelmek állnak. Zsótér Sándor rendezésében ezt egyszerűen nem lehet nem észrevenni.

Megszületett! Új műfaj, a prózamusical látott napvilágot a Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán, mégpedig úgy, hogy a vajúdás láthatóan élvezetes volt.

Nincs magyar színház kortárs magyar darab nélkül – állítja Szegvári Menyhért, aki épp egy ilyet, Horváth Péter Kerti mulatság című prózamusicaljét rendezi az egri Gárdonyi Géza Színházban.

Egy ruhásszekrényből is el lehet jutni a Csendes-óceánhoz. Mindig is érdekelte az írókat, hogyan is lehet elrugaszkodni a mindennapok valóságától. Így tett a múlt század harmincas éveiben Erich Kästner is.

Egy gyermek- és ifjúsági darabban, főleg május 35-én minden lehetséges. Tán ezért sem meglepő, hogy Erich Kästner Május 35. c. regényében egy épp arra járó, kockacukrot kérő ló becsönget egy kis polgári lakásba, ahol pont mákos tésztát esznek ketchuppal és hasonló, gyomoredző ínyencséggel. Majd kinyílik az előszobában egy szekrényajtó, és már rögtön „suhanunk, repülünk” egy görkorcsolyázó ló hátán vagy az Egyenlítő fémszalagján – sok kalandos epizódot követően – egészen a Csendes-óceán szigetvilágáig.

A Hírlap-Színház előadásán a művészek a végletekig kifigurázták mindazt, ami a honi sajtóban az újságírás és marketingtevékenység területén történik. Még szerencse, hogy magukat sem kímélték.