Szent Johanna és a feltétel nélküli hit

Március 1-jén mutatja be a Gárdonyi Géza Színház Bernard Shaw Szent Johanna című szatirikus tragédiáját Blaskó Balázs rendezésében. A címszerepben Marjai Virágot láthatja a publikum.
– A darabban kulcsfontosságú a hit, még ha nem is feltétlenül vallásos értelemben – mondja a színésznő.
– Manapság nem jellemző a hitnek ez a formája, olyan világ ez, amelyben sokan perspektíva nélkül élnek. Kevesen tudnak igazán feltétel nélkül hinni. Persze, nemcsak a korunk problémája az, hogy nem tudunk mit kezdeni az újjal, a korát megelőző jelenségekkel. Úgy mondanám,ha a kockák közél begurul egy gömb, az mindig egyfajta káoszt, értetlenséget eredményez, s szeretjük kitaszítani azt, ami nem illik a képbe. Marjai Virág elárulta: komolyan készült a feladatra, sokat olvasott a korról, amiben a darab játszódik, hogy minél jobban megismerhesse Johannát.
– A színpadon nem játszhatunk eszméket, ideológiákat vagy filozófiát, mert azt nem is érdemes – emeli ki. – A színész alapvető feladata, hogy hús-vér emberi figurákat ragadjon meg. Szent Johanna – ha úgy tetszik – dillemmája számomra is valós, hiszen, mint a legtöbb ember, én is szeretnék feltétel nélkül hinni, ami fontos kapaszkodót, mentsvárat is jelent az életben. Ezért nem esik nehezemre az ő szavait mondani. A darab szerves része a szatíra, a többi között az az alapvető ellentmondás, hogy Johannát szentté avatják, bár korábban kivetették, és máglyán égették el. A színésznő úgy fogalmazott: számos példát sorolhatnánk arról, hogy saját kora nem becsüli meg nagyjait, s csak esztendőkkel később ismerik fel értékeiket

Fallaci, Visky és Shaw

A márciusban színpadra kerülő Szent Johannát, valamint két alternatív bemutatóját, Oriana Fallaci Levél egy meg nem született gyermekhez című darabját és Visky András Megöltem az anyámat című identitásjátékát nevezi az egri Gárdonyi Géza Színház a Pécsi Országos Színház Találkozó idei versenyprogramjába. Utóbbi művet Sata Árpád rendezte, aki elmondta: bár a cím elsőre erősnek hangzik, nem egy Kékfény-esetről van szó.
– A darab igaz történeten alapszik. Az árva Bernadettről, aki egyebek között arra keresi a választ, ki is ő valójában, miért hagyta el anyja, miért alakult így a sorsa. Társra talál Csipeszben, aki segít megmutatni a módját, hogyan szabadulhat meg a nyomasztó érzésektől, hogy tovább juthasson az életben – tette hozzá. A Levél egy meg nem született gyermekhez című műbe Nánási Ágnes szeretett bele, ő javasolta a dramatizálását és a színpadra állítását. A Venczel Valentin rendezte előadás nemcsak azzal foglalkozik, hogy mit jelent egy nő életében egy meg nem született gyermek, hanem azzal is, hogyan hordozza egy életen át ennek fájdalmát és hiányát.