Violette: | Nagy Szilvia |
Raoul: | Török-Ujhelyi Tamás |
Henry: | Csathó Norbert |
Florimond: | Nagy András |
Ninon: | Nagy Adrienn |
Spaghetti: | Rácz János |
Frascatti: | Reiter Zoltán |
Durand: | Vókó János |
Színigazgató: | Fehér István |
Rotschild báró: | Baranyi Péter |
Jeanette: | Ivády Erika |
Táncos: | Fodor Sára Forczek Janka Martina Tizzi Novák Laura Emődi Attila Gioele Del Santo Plita Márk Szalai Bordás Ádám Cvikli Fanni Horváth Bence Suba János |
Jeanette a bemutatón: | Nagy Fruzsina Lilla |
A Gárdonyi Géza Színház Zenekara Nyeste Erzsébet, Császiné Deák Dorottya, Jakab Zsófia/Zsigmond László, Bányi Szarvas Márta, Ágostonné Kugler Zsuzsanna/Mándokyné Ványi Gabriella, Bereczky Vilma/Vállajiné Nagy Andrea, Kiss József/Kardos Judit, Takács Balázs, Ágoston Ottó/Klem Dénes, Homa Edit, Fazekas Melinda/Huszárszki Éva, Juhász András, Nemes Ferenc/Sebők György, Gulyás László, Kerekes József, Virág Lilla, Kovács Henrik, Báder Elemér
Rendező: | Halasi Imre |
Díszlettervező: | Bozóki Mara |
Jelmeztervező: | Szélyes Andrea |
Szinpadra alkalmazta: | Szenes Andor Szenes Iván |
Koreográfus: | Topolánszky Tamás |
Zenei vezető: | Nagy Zoltán |
Vezényel: | Nagy Zoltán |
Korrepetitor: | Marík Erzsébet |
Koreográfusasszisztens: | Emődi Attila |
Súgó: | Szecskó Andrea |
Ügyelő: | Hódosi Ildikó |
Rendezőasszisztens: | Lázár Rita |
Bemutató: | 2021. 01. 15. |
Montmartre, századforduló. Makacs álmodozók, kültelki énekesnők, kóbor múzsák, csupaszív végrehajtók, felfedezés előtt álló művészek és fanyar mecénások…
A párizsi bohémvilág. Raoul, Florimond és Henry montmartre-i padlásszobájukban a világhírről, vagy éppen a holnaputáni reggeliről álmodnak, ám csupán tehetségesen reménytelen kísérlet nem éhen halni. Raoul szakít Ninonnal – aki szerelmét feláldozza a színpadért – s barátaival befogadja az árva Violettát. 1851-ben jelent meg Párizsban Henri Murger Bohémek c. regénye, amely megihlette Puccinit a Bohémélet írásakor, később pedig a világhírű Kálmán Imrét is. A darabot 1930. március 21-én mutatták be Bécsben, ahonnan elindult világhódító útjára. Budapesten 1935-ben játszották először, Szenes Andor fordításában.
“Bájos élet ez és rémes élet, amelynek megvannak a győztesei és vértanúi, és amelybe csak az léphet be, aki aláveti magát a ‘jaj, a legyőzötteknek’ kérlelhetetlen törvényének.” (Henry Murger)
Az előadás a Hartai Zenei Ügynökség engedélyével jött létre.