Báthory Zsigmond, Erdély fejedelme: | Schruff Milán |
Carillo Alfonz, jezsuita, Zsigmond gyóntatója: | Görög László |
Jósika István, kancellár: | Nagy András |
Ceszti Ferenc, legfőbb tanácsúr: | Mészáros Máté |
Bocskai István, az erdélyi hadak főkapitánya: | Safranek Károly |
Thoroczkay Máté, prédikátor: | Kaszás Gergő |
Krisztierna, Zsigmond felesége: | Bozó Andrea |
Löbl Terézia, Krisztierna komornája: | Mészáros Sára |
Sennyei Pongrác, udvarmester: | Vajda Milán |
Kornis Gáspár, kincstartó: | Venczel Valentin |
Ravaszdi György, asztalnok: | Tunyogi Péter |
Ördögh Balázs: | Blaskó Balázs |
Károlyi András: | Pálfi Zoltán |
Decsi János, történetíró: | Ötvös András |
Özvegy Kovasócyné Kendi Anna: | Járó Zsuzsa |
Borsoló János, ítélőmester: | Sata Árpád |
Viskonti, pápai nuncius: | Kelemen Csaba |
Uchanski Arnulf, lengyel követ: | Rácz János |
Kakas István, kincstári biztos: | Bányai Miklós |
Ibrahim, csausz: | Vókó János |
Hasszán, csausz: | Fehér István |
Ungnád Dávid, császári küldött: | Várhelyi Dénes |
Mihály, havasalföldi vajda: | Pálfi Zoltán |
Lázár István, a testőrség parancsnoka: | Szívós Győző |
Lugosi Ferenc, kővári kapitány: | Tóth Levente |
Süveg Albert, szebeni királybíró: | Fehér István |
Küldönc: | Lisztóczki Péter |
Huszár Péter, mezei kapitány: | Tóth Levente |
Legény: | Fehér István Lisztóczki Péter Bányai Miklós Tóth Levente |
Lány: | Mészáros Sára Járó Zsuzsa Bozó Andrea |
Rendező: | Csizmadia Tibor |
Díszlettervező: | Csanádi Judit |
Jelmeztervező: | Nagy Fruzsina |
Irodalmi munkatárs: | Radnóti Zsuzsa |
Zene: | Melis László |
Világítástervező: | Bányai Tamás |
Ügyelő: | Ludányi Andrea |
Súgó: | Szecskó Andrea |
Rendezőasszisztens: | Katona Mária |
Bemutató: | 2008. 11. 28. |
A Gárdonyi Géza Színház folytatja egyedülálló vállalkozását: tizenöt évi könyvdráma-létezés után, a tavalyi szezonban magyarországi bemutatóként színre vitte A nagyratörőt, Márton László nagyszabású drámatrilógiájának első részét. Az előadásnak különlegesen kedvező visszhangja volt: elismerő kritikák sora jelent meg róla, meghívást kapott a színházi szakma legrangosabb fesztiváljára, a Pécsi Országos Színházi Találkozóra, és az előadások látogatottsága arról tanúskodik, hogy az egri közönség is megszerette A nagyratörőt. Mindez komoly biztatást és lendületet adott a nem mindennapi vállalkozás folytatására, arra, hogy a trilógia második része, Az állhatatlan ősbemutatója is Egerben legyen. A trilógia első része Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem jószándékán és árulásain, jót akarásán és bűvös erőszakosságán át vezető útját mutatja be a török szövetségtől való elszakadásig és a nyugati keresztény világhoz való csatlakozásig. Ez a rész Zsigmond ragyogóan fényes esküvőjével zárul, melyet azonban sötét, kegyetlen kivégzések és gyilkosságok öveznek. A második részben a már ismertté és ismerőssé váló főszereplők meghökkentő fordulatokkal és váratlan döntésekkel teli sorsát, útját követhetjük tovább, mintha egy nagyszabású teleregény folytatását néznénk. A fejedelem hamarosan kénytelen szembesülni a tragikus ténnyel: elsöprő erejű török támadás fenyeget, az ígért és várt nyugati segítség pedig késlekedik. Zsigmond már csak a székelyekre támaszkodhat: az ő segítségükkel fényes győzelmet arat a sokszoros túlerőben lévő török sereg fölött. Ugyanakkor a Rudolf császár unokahúgával kötött házasság nem hozza meg a boldogságot: Zsigmond szemlátomást idegenkedik fiatal feleségétől, elfordul tőle. Indulatos jelenetek után száműzi maga mellől és egy távoli erődítményben túszként őrizteti. A jogaikat követelő székelyek lázadója a „véres farsang” néven emlegetett tömegmészárlásba torkollik. Erdély véres történelme, a fejdelem által előidézett sötét történelmi krimi sorozat és nagyszabású árulás-történet folytatódik Az állhatatlanban, ha lehet, még szélsőségesebb, még romantikusabb események közepette, mint A nagyratörőben.
Játszási idő: 2 óra 45 perc