Rómeó, Montague fia: | Endrédy Gábor |
Júlia, Capuleték lánya: | Bánovits Vivianne m.v. |
Capulet, a Capulet család feje: | Balogh András |
Capuletné: | Dimanopulu Afrodité |
Montague: | Kelemen Csaba |
Montague-né: | Nagy Adrienn |
Tybalt, Capuletné unokaöccse: | Káli Gergely |
Escalus, Verona hercege: | Várhelyi Dénes |
Mercutio, a herceg rokona, Rómeó barátja: | Nagy András |
Paris, a herceg rokona: | Radvánszki Szabolcs |
Benvolio, Montague unokaöccse, Rómeó barátja: | Tóth Levente |
Dajka, Julia dajkája: | Saárossy Kinga |
Péter, Júlia dajkájának szolgája: | Lisztóczki Péter |
Lőrinc barát: | Tunyogi Péter |
Patikárius: | Fehér István |
Baltazár, Romeo legénye: | Csathó Norbert |
Sámson, a Capulet ház szolgája: | Emődi Attila |
Gergely, a Capulet ház szolgája: | Oláh Balázs |
Ábrahám, a Montague ház szolgája: | Nagy Csaba Mátyás |
János barát: | Schlégl András |
Páris apródja: | Mákos Attila |
Első őr: | Siska Roland |
Második őr: | Orosz Krisztián |
Harmadik őr: | Apostol Csaba |
GG Tánc Eger
Polgárok, szolgák, rokonok
Rendező: | Blaskó Balázs |
Díszlettervező: | Székely László |
Jelmeztervező: | Pilinyi Márta |
Dramaturg: | Blaskó Balázs |
Fordító: | Mészöly Dezső |
Koreográfus: | Topolánszky Tamás |
Zenei válogatás: | Blaskó Balázs |
Súgó: | Szecskó Andrea |
Ügyelő: | Ludányi Andrea |
Rendezőasszisztens: | Ivády Erika |
Bemutató: | 2015. 02. 27. |
Talán a legismertebb és legtöbbet játszott Shakespeare mű. Számtalan színpadi változat, film, musical, balett- és táncjáték dolgozta fel a veronai szerelemesek történetét. Ki ne emlékezne a színház és film szerelmesei közül Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva fantasztikus hevületű kettősére, vagy Franco Zeffirelli perzselő atmoszférájú, legendás filmjére. Nincs évad, hogy fel ne tűnne a magyar színpadokon is a tragikus szerelemi történet valamilyen műfaji formája. Színházunk 1998-ban játszotta utoljára Beke Sándor rendezésében, Nagy András és Kalmár Zsuzsa főszereplésével. A mostani, 2015. február 27-én elérkező bemutató alkalmával 17 év múltán kerül újra az egri színház nézői elé.
Az „avoni hattyú” (Shakespeare) történetének örök üzenete: nem virágozhat ki élet a gyűlöletből. Generációk (országok, nemzetek) felhalmozott és elevenen tartott ádáz gyűlölködése elpusztíthatja a jövőt. Csak a belátás, értelmes megbékélés adhat reményt a fiatalság életlehetőségeinek (szerelem, szeretet, tehetség) kibontakoztatására.
Álljon itt irányadóként a tragédia baljós prológja:
A szép Verona tárul itt elénk,
Hol két jeles család vetélkedett.
Ős gyűlölségük új csatákon ég,
És polgár-vér szennyez polgár-kezet.
Vad vérükből egy baljós pár fakadt:
Gonosz csillagzatok szülöttei.
E két szerelmes sírja lesz a hant,
Mely a csaták vasát elföldeli.
Szerelmük eljegyezte a halál,
Mert szüleikben lángol a harag
S le nem lohad, még el nem vész a pár -
Erről regél e kétórás darab.
Néző, kérünk, hibákra most ne nézz!
Így lesz az is, mi csonka még: egész.
(Mészöly Dezső fordítása)
Blaskó Balázs
rendező
Játékidő: kb. 2 óra 45 perc (1 szünettel)
![]() |
Műsorfüzet (16777,5 kByte) |