A Mester és Margaríta azon regények közé tartozik, melyeket az ember többször levesz a polcról, beleolvas, aztán nem tudja letenni. Az élet különböző szakaszaiban mást és mást mond, de minden korosztályhoz megtalálja az oda vezető utat. Sőt, a diktatúra idejében is mást jelent, mint virágzó demokráciák korában.

Mi a titka?

Mi lehet az oka, hogy más műfajoknak is ihletőjévé válik, hogy a regénynek sorra film és színházi előadás-változatai jönnek létre?

Talán sokszínűsége, sokrétegűsége. A szerelmi történet, a tabló a harmincas évek Moszkvájáról, a fantasztikum váltakozása a realitással, a morális kérdések felvetése, a Pilátus történet sajátos megfogalmazása, a groteszk hangvétel, az irónia egyidejű jelenléte.

A színházi előadás ezt a sokszínűséget felmutathatja, a szerző humorát, elrajzolt, mégis életteli karaktereit megjelenítheti, néhány, a könyv lapjain megjelenő színpadi megoldás még el is kápráztatja a nézőt, de a legfontosabb, hogy az előadás ezt a többrétegűséget segítsen átélni, felidézni, felfogni és talán egy kicsit megfejteni is.

Bulgakov színházi ember. Regényeinek általa írt színpadi változatai a mai napig sikerrel játszott művek. Színdarabjai a kor remekművei, de fő művének cselekmény-vezetésében is tetten érhető a Művész Színház dramaturgjának gondolkodásmódja.

A Mester és Margaríta alapmű. Rólunk és korunkról szól, amit minden embernek ismernie kell, és legalább egyszer találkoznia kell ezzel a történettel. Végig kell gondolnia az olyan kérdéseket, hogy mi a mértéke a jónak és a gonosznak, mi a korlátlan hatalom természete, és vajon megváltoztunk-e az utóbbi száz év történelmi viharainak sodrában?

Játékidő: 3 óra