Mester: | Kaszás Gergő |
Jésua, Ha-Nocri: | Kaszás Gergő |
Margarita Nyikolajevna: | Bozó Andrea |
Poncius Pilátus, Júdea római helytartója: | Görög László |
Hontalan Iván: | Ötvös András |
Lévi Máté, adószedő: | Ötvös András |
Woland, a fekete mágia professzora: | Schruff Milán |
Korovjov, Woland kísérője: | Hüse Csaba |
Azazello, Woland kísérője: | Vajda Milán |
Behemót, Woland kísérője: | Csere Zoltán |
Hella, Woland szobalánya: | Horváth Zita |
Berlioz, a tömegírók elnöke: | Venczel Valentin |
Afranius, a római titkosrendőrség parancsnoka: | Safranek Károly |
Praszkovja Fjodorovna, ápolónő a pszichiátrián: | Fekete Györgyi |
Sztravinszkij, főorvos a pszichiátrián: | Kelemen Csaba |
Latunszkij, irodalom kritikus: | Sata Árpád |
Natasa, Margarita cselédje: | Dér Gabi |
Nyikanor Ivanovics Boszoj, szomszéd: | Rácz János |
Arcsibald Arcsibaldovics, Fokics: | Pálfi Zoltán |
Bengalszkij, konferanszié a varietében: | Vókó János |
Szemplejarov, az Akusztikai Bizottság elnöke: | Pálfi Zoltán |
Lihogyejev, a Varietészínház igazgatója: | Tóth Levente |
Patkányölő, római centurio: | Horváth Ferenc |
Egy Úr, a Varietéből: | Fehér István |
Frida, vándorló lélek: | Kulcsár Noémi |
Írnok, Pilátusnál: | Darabont Áron |
Jacques Úr, pénzhamisító, gyilkos: | Feledi János |
Robert gróf, méregkeverő: | Kiss Róbert |
Komszomolista lány az utcán: | Nagy Eszter Kata |
Barátnő, vidékről: | Zombori Dorottya |
Rendező: | Csizmadia Tibor |
Díszlettervező: | Csanádi Judit |
Jelmeztervező: | Berzsenyi Krisztina |
Jelmeztervező asszisztens: | Madarász Márta |
Zenei munkatárs: | Nagy Zoltán |
Fordító: | Szőllősy Klára |
Súgó: | Szecskó Andrea |
Ügyelő: | Ludányi Andrea |
Rendezőasszisztens: | Lázár Rita |
Bemutató: | 2010. 12. 03. |
A Mester és Margaríta azon regények közé tartozik, melyeket az ember többször levesz a polcról, beleolvas, aztán nem tudja letenni. Az élet különböző szakaszaiban mást és mást mond, de minden korosztályhoz megtalálja az oda vezető utat. Sőt, a diktatúra idejében is mást jelent, mint virágzó demokráciák korában.
Mi a titka?
Mi lehet az oka, hogy más műfajoknak is ihletőjévé válik, hogy a regénynek sorra film és színházi előadás-változatai jönnek létre?
Talán sokszínűsége, sokrétegűsége. A szerelmi történet, a tabló a harmincas évek Moszkvájáról, a fantasztikum váltakozása a realitással, a morális kérdések felvetése, a Pilátus történet sajátos megfogalmazása, a groteszk hangvétel, az irónia egyidejű jelenléte.
A színházi előadás ezt a sokszínűséget felmutathatja, a szerző humorát, elrajzolt, mégis életteli karaktereit megjelenítheti, néhány, a könyv lapjain megjelenő színpadi megoldás még el is kápráztatja a nézőt, de a legfontosabb, hogy az előadás ezt a többrétegűséget segítsen átélni, felidézni, felfogni és talán egy kicsit megfejteni is.
Bulgakov színházi ember. Regényeinek általa írt színpadi változatai a mai napig sikerrel játszott művek. Színdarabjai a kor remekművei, de fő művének cselekmény-vezetésében is tetten érhető a Művész Színház dramaturgjának gondolkodásmódja.
A Mester és Margaríta alapmű. Rólunk és korunkról szól, amit minden embernek ismernie kell, és legalább egyszer találkoznia kell ezzel a történettel. Végig kell gondolnia az olyan kérdéseket, hogy mi a mértéke a jónak és a gonosznak, mi a korlátlan hatalom természete, és vajon megváltoztunk-e az utóbbi száz év történelmi viharainak sodrában?
Játékidő: 3 óra